LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Tudományos feltárás, forráskiadványok - "A rendi képviselettől a szocialista demokráciáig" c. tervezett kiadványhoz szempontok. • 1965. szept. [136253/1965 LO = MOL XIX-I-4-ab-3-1. tétel]
-Megyéknél emellett eulyt kell fektetni annak vizsgálatira, hogy mJilyen a megye nemességének szerkezete,:nagybirtokok vagy erős kisnemesség vagy ezeknek valamilyen egyensúlya jellemzi-e a aiegye társadalmát? vizsgálandók emelett a terület mezőgazdálkodásának fejlődését befolyásoló földrajzi viszonyok is/ jellegzetes síkvidéki, hegyvidéki, mezőgazdálkodól, vagy bortermelői, esetleg állattenyésztő területről van-ejszó/.Községek esetén különös súllyal kell vizsgálni a község földesúri alárendeltségét: a földesuraság természetét /egyházi, világi, vagy kamarai földesuraságról vnn-e szó, milyenek az úrbéri viszotfok/ ,3-^an-e a községen belül külön nemes község: ez esetben ennek szervezete és képviselete külön vizsgálandó."A kapitalizmus korára korlátozódó tanulni nyok esetén a vizsgált szerv kiválasztásánál figyelembe kell venni fejlődésének gazdasági alapjait bekapcsoltságát az orsz gos vasúti vagy folyamhajózási hálózatba, mezőgazdaságának fejlettségét, iparosodottságát,-megyéknél a földfeirtokmegojjszlást, városhálózatok f e jlettségét$ ~ ugyanilyen szempontból - persze a szkségea v ltoztatásókkal-kell vizsgálni a kiválasztandó városokat és községeket. Akkor teháV,amikor kiválasztjuk azt a megyét,várost, vagy községek, melyek képviseleti szervei^azok történetének valamely periódusában fel kívánjuk cb lgozni, a szervet raindig vizsgáljuk előzőleg e szempotokból is ésrW~ée§ít4&ge4c /alrraTLt&rekedj ünk} hogy vizsgálatra lehetőleg olyavn szerved válasszunk ki, melynek f ejlődéséfc^a^ felsorolt t'nyezők vagy valamely más sajátos tényező alakító hatása különöasen érvényesül. így érhetjük el azt, hogy aa illető szerv képvA^etjíí testületének történetét feldolgozva munkánk az országos képhez valóban ujatjeddig ismeretlen sa-ánt, sa játosjyonást t&djon hozzá,tatai* 2* A kiválasztott szerv képviseleti testületének történetét vagy egészében, vagy (ami még helyesebb történetének *QSPlí *GJh periódusában dolgozhatjuk fel. A periódus kijelölésénél* vigyázzunk arra, hogy ai mindig valamely pontosan körülhatárolt,lehetőleg az cr sz'gos történet periodizációjával is többé*kevé3bé egybevágó periódusnak feleljen meg. Nem hangolható el a feudális korszakból a polgáriba való átmenet kutatása sem: a megyei vagy városi képsiseleti testületek átalakulása 1848-ban vagy 1861-baj^
