LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Tudományos feltárás, forráskiadványok - "A rendi képviselettől a szocialista demokráciáig" c. tervezett kiadványhoz szempontok. • 1965. szept. [136253/1965 LO = MOL XIX-I-4-ab-3-1. tétel]

3» A kiválasztott megye, kerület, város, vagy község képviseleti testületének kutatása során a kiszemelj testületnek elsősorban összetételét kell megvizsgálni. Elvileg: születés, hivatal vagy választás cimén foglaltak helyet tagjai? milyen arány állott fenn e kategóriákba tartozók közötti hogyan változott ez az arány az idők folyamán. Részletekbe menően: a testület tagjainak milyen volt az oszt-lyhelyzete, vagyoni és társadalmi állása, műveltségei milyen társadalmi osztályául, réteg /birtokos nemesség, céhpolgárság, gazdagparasztság/ érdekeit képviselték^hogyan alakult e rétegek aránya az idők folyamán!" Nagyobb időszaknál a statisztikai feldolgozás igen tanulságos lehet. Mennyire kapcsolódott a testület az illető vármegye, város stb. lakosságához, mennyire volt valóban "reprezentatív" társadalmi ssempontból, hogyan rekesztette k| a közügyek intézéséből a lakoádág tömegeit, üilyen erők alakították a testület összetételét^ érezhető-e törekvés a kormányzat részéről, vagy éppen a tömegek részéről a testület összetételének alakítására, annak majorisálására, döntéseinek irányítására? — Másodsorban a testület hatásköre a kérdés. A polgári korszakban a törvények erről világosan rendelkeznek, vizsgálatra szorul viszont, hogy a jogszabályok mennyire érvényesültek, mennyire maradtak papirony /példaként felhozhatjuk a miniszteri felelősség elméleti jellegét, vagy a helyi önkormányzat elsorvasztásának ismert jelenségét./ Nehezebb a kutatás a feudális korszakban, amikor jórészt szokásjogi szabályozástól van szó. Ha törvény vagy rendelet megadott valamilyen vonatkozású hatáskört, menynyire tudta ezt a testület a valóságban gyakorolni? Itt közelebbről megvizsgálható a kérdéses testület működése a ssabályalkotásban /statútumok, falutörvények/, a funkcionáriusok megválasztásában /egyhangúság, többség, jelölés stb. kéidései/, a jövedelmi források biztosításában /adómegszavazás/, a közjövedelmek hováforditásának ellenérzésében /tisztviselők számadásra vonása/, konkrét gazdasági ügyintézésben /bizonyos városi jövedelmek kezelése/, igazgatási feladatok ellátásában Aatonaállitás, ad'szedé$ rendészet stb./, a bíráskodásban, stb.A hatáskör kérdése természetesen felveti a kérdést: milyen a vi-