LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A reformáció hatása a Hajdúságban. Konferencia Hajdúböszörményben. 2017. szeptember 11. (Husvéth András). Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. 79-84.

Hírek 82 övezett, nagy alakjának, az egyetemes vallásszabadság egyik élharcosának ma szobra áll Genfben. Dr. Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltá­rának igazgatója „A Bakócziak (Bakóczi János és Bakóczi Endre)” című előadásában Hajdúböszörmény két meghatározó egyházi személyiségének – apa és fia – életútját ismertette. Bakóczi János és Endre élete jól példázza, hogy Hajdúböszörmény lelkipásztorai a térség egyházi elitjéhez tartoztak, mivel általában a legjobb iskolákat megjárt, gyakran külföldön is tanult személyek voltak a város lelkészei, akik később sokszor magas egy­házi karriert futottak be. Bakóczi János is a debreceni kollégiumi évek után Zürichben, majd Genfben, a reformáció európai fellegváraiban is végzett tanulmányokat, mielőtt 1869-ben megkezdte lelkészi szolgálatát Hajdúböszörményben. Bakóczi János élete a tudós értelmiségi példája is: lelkipásztori tevékenysége mellett számos értékes tudomá­nyos munka fűződik nevéhez, így adattárat készített a Református Kollégium diákjairól és tanárairól, és megírta a böszörményi egyházközség történetét. Fia, András (Endre) méltó folytatója lett apja életútjának. Sokrétű munkásságát bizonyítja, hogy egyházi hivatása mellett a gimnázium tanára, sőt igazgatója is volt, élénk közéleti tevékenységét pedig a városi képviselői tisztsége is jelzi. Apjával együtt mindketten a helyi közösséget összetartó, köztiszteletnek örvendő lokálpatrióta értel­miségi személyiségek máig ható példái. A konferenciát dr. Kovács Ilona, az MNL HBML főlevéltárosa „A református vallás elleni cselekmények a Hajdúkerületben” című előadása zárta. Az előadó bevezetőjében a vallás elleni kihágási eljárások jogi hátterét vázolta, rávilágítva arra is, hogy a károm­lások a korabeli közvélekedés szerint az egész közösséget veszélyeztették. Az ilyen ese­teket emiatt is ítélték nagy társadalmi veszélyességűnek, melynek büntetése százado­kon át testi fenyítés, visszaesők esetében pedig akár halálbüntetés is lehetett. Kovács Ilona részletesen ismertette a Hajdúkerület joggyakorlatát, az ilyen eseteket helyileg szabályozó hajdúkerületi statútumtól egészen a mindennapi eljárási gyakorlatig. A vizsgált periratok közül néhány eset bemutatása plasztikusan elevenítette fel a hallgató­ság számára az adott kor viszonyait és atmoszféráját. Az előadás gazdag példázatát nyújtotta annak, hogy a nyelvi lelemény csodái gyakran a tisztes polgárokat botránkoz­tató káromlások formájában öltöttek testet a Hajdúkerület erre hajlamos lakosainak körében. A konferenciát – már hagyományosnak mondható módon – időszaki kiállítás be­mutatója követte a Hajdúsági Múzeumban. A tudományos ülés témájához kapcsoló­dóan, a kiállítás is a reformáció témakörét, pontosabban annak egy – Hajdúböször­mény történetét – meghatározó szeletét, az oktatást járta körül. Kiss Attila polgármester üdvözlő szavaiban kiemelte, hogy a Város Napját már hagyománnyá vált módon gazdagítják évről évre a Hajdúsági Múzeum és a Hajdúbö­szörményi Fióklevéltár által közösen szervezett tudományos programok és kiállítások. Szekeres Gyula, a Hajdúsági Múzeum igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kiállítás címe: „Iskolateremtők, avagy mit adott nekünk a reformáció?” is jelzi, hogy az oktatás és nevelés kérdésköre, bár csak egy szeletét képezi a magyarországi, ezen belül a hajdúsági reformátusság történetének, a város históriájának kiemelkedő jelentő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom