LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A reformáció hatása a Hajdúságban. Konferencia Hajdúböszörményben. 2017. szeptember 11. (Husvéth András). Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. 79-84.

Hírek 82 övezett, nagy alakjának, az egyetemes vallásszabadság egyik élharcosának ma szobra áll Genfben. Dr. Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltárának igazgatója „A Bakócziak (Bakóczi János és Bakóczi Endre)” című előadásában Hajdúböszörmény két meghatározó egyházi személyiségének – apa és fia – életútját ismertette. Bakóczi János és Endre élete jól példázza, hogy Hajdúböszörmény lelkipásztorai a térség egyházi elitjéhez tartoztak, mivel általában a legjobb iskolákat megjárt, gyakran külföldön is tanult személyek voltak a város lelkészei, akik később sokszor magas egyházi karriert futottak be. Bakóczi János is a debreceni kollégiumi évek után Zürichben, majd Genfben, a reformáció európai fellegváraiban is végzett tanulmányokat, mielőtt 1869-ben megkezdte lelkészi szolgálatát Hajdúböszörményben. Bakóczi János élete a tudós értelmiségi példája is: lelkipásztori tevékenysége mellett számos értékes tudományos munka fűződik nevéhez, így adattárat készített a Református Kollégium diákjairól és tanárairól, és megírta a böszörményi egyházközség történetét. Fia, András (Endre) méltó folytatója lett apja életútjának. Sokrétű munkásságát bizonyítja, hogy egyházi hivatása mellett a gimnázium tanára, sőt igazgatója is volt, élénk közéleti tevékenységét pedig a városi képviselői tisztsége is jelzi. Apjával együtt mindketten a helyi közösséget összetartó, köztiszteletnek örvendő lokálpatrióta értelmiségi személyiségek máig ható példái. A konferenciát dr. Kovács Ilona, az MNL HBML főlevéltárosa „A református vallás elleni cselekmények a Hajdúkerületben” című előadása zárta. Az előadó bevezetőjében a vallás elleni kihágási eljárások jogi hátterét vázolta, rávilágítva arra is, hogy a káromlások a korabeli közvélekedés szerint az egész közösséget veszélyeztették. Az ilyen eseteket emiatt is ítélték nagy társadalmi veszélyességűnek, melynek büntetése századokon át testi fenyítés, visszaesők esetében pedig akár halálbüntetés is lehetett. Kovács Ilona részletesen ismertette a Hajdúkerület joggyakorlatát, az ilyen eseteket helyileg szabályozó hajdúkerületi statútumtól egészen a mindennapi eljárási gyakorlatig. A vizsgált periratok közül néhány eset bemutatása plasztikusan elevenítette fel a hallgatóság számára az adott kor viszonyait és atmoszféráját. Az előadás gazdag példázatát nyújtotta annak, hogy a nyelvi lelemény csodái gyakran a tisztes polgárokat botránkoztató káromlások formájában öltöttek testet a Hajdúkerület erre hajlamos lakosainak körében. A konferenciát – már hagyományosnak mondható módon – időszaki kiállítás bemutatója követte a Hajdúsági Múzeumban. A tudományos ülés témájához kapcsolódóan, a kiállítás is a reformáció témakörét, pontosabban annak egy – Hajdúböszörmény történetét – meghatározó szeletét, az oktatást járta körül. Kiss Attila polgármester üdvözlő szavaiban kiemelte, hogy a Város Napját már hagyománnyá vált módon gazdagítják évről évre a Hajdúsági Múzeum és a Hajdúböszörményi Fióklevéltár által közösen szervezett tudományos programok és kiállítások. Szekeres Gyula, a Hajdúsági Múzeum igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kiállítás címe: „Iskolateremtők, avagy mit adott nekünk a reformáció?” is jelzi, hogy az oktatás és nevelés kérdésköre, bár csak egy szeletét képezi a magyarországi, ezen belül a hajdúsági reformátusság történetének, a város históriájának kiemelkedő jelentő-