LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A reformáció hatása a Hajdúságban. Konferencia Hajdúböszörményben. 2017. szeptember 11. (Husvéth András). Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. 79-84.

Hírek 83 ségű része a református egyházi oktatás és művelődés, valamint az egyházhoz köthető jeles személyek e téren kifejtett munkássága. Az érdeklődőknek Varjasi Imre fióklevéltár-vezető mutatta be a kiállítást. A közönség természetesen csak ízelítőt kaphatott a reformátusság, és a hajdúböszörményi oktatásügy évszázados kapcsolatából. Bepillantást nyerhettek a száz év előtti egyházi elemi iskolás diákok tanrendjébe, a közismereti tárgyak mellett az élet gyakorlati kérdéseire is nevelő református polgári leányiskola mindennapjaiba, és láthatták a debreceni Református Kollégium partikulájaként 1621-óta (önálló intézményként 1865 óta) létező városi gimnázium 1710-es évektől kezdődő anyakönyvét. A város talán leginkább sajátos református oktatási-nevelési intézménye már a kiállítás másik nagy tárgykörével, a kiemelkedő életutat bejárt személyiségek bemutatásával teremt kapcsolatot. A Kálvineumról, az 1914–1915-ös tanévben megnyílt, református lelkészárvák számára alapított internátusról van szó, amelynek létrejötte elválaszthatatlan Hajdúböszörmény egyházi múltjának talán legnagyobb alakjától, Baltazár Dezső református püspöktől, aki a kezdetektől támogatta az intézmény létrehozását szülővárosában. A kiállítás részletesen bemutatta a püspök életútját, gyermekkorától lelkészi szolgálatának időszakán át, egészen a püspöki tisztségéig. Hajdúböszörmény több jeles pedagógus számára adott otthont története során. Az időszaki kiállításon néhányuk munkásságát közelebbről is megismerhette az érdeklődő közönség. Bepillanthattak például Dobó Sándor életútjába, aki az 1880-as évektől 1925-ig tanított Böszörményben, és aki számtalan egyesületnek és tudományos társaságnak volt tagja, sőt nemegyszer ezeknek a testületeknek az országos vezetőségébe is