LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2015. évi vándorgyűléséről (Garadnai Zoltán). Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. 83-93.

Hírek figyelmünket arra, hogy nem csak Moszkvában lehet kutatni, hanem ki kell terjeszteni a kutatá­sok irányát más levéltárakra is. Julija Orlova, az Orosz Föderáció Állami Levéltára osztályvezetője (Szovjet—magyar kapcsolatok, 1944—1957. Új kutatási lehetőségek és irányok az Orosz Föderáció Állami Levéltárának fondjaiban) a le­véltári kutatási lehetőségeket taglalta, valamint ismertette a levéltár szerkezetét, működését, a magyar—szovjet kapcsolatok történetére vonatkozó iratokat. Előadásában részletesen kitért az 1945 után internált hadifoglyokra, a rájuk vonatkozó források történeti értékére. Előadásából megtudhattuk, hogy a szovjet hatóságokat különösen érdekelte a magyar hadifoglyok hangula­ta, véleménye és a rájuk vonatkozó feljegyzések, a dokumentumok részletes névlistát is tartal­maznak. Az iratok mennyiségét mutatja, hogy egyedül 1947-ben mintegy 500 000 levelet küld­tek a magyar hadifoglyok Magyarországra. Ezek a dokumentumok fontosak abból a szempont­ból is, hogy a magyar hadifoglyok hogyan értékelték a fogságban eltöltött éveket. Aleks^andr Sgtikalin, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének főmunka­társa (Az 1956. évi magfarforradalom forrásai az oroszországi levéltárakbanj a magyar forradalom tör­ténetére vonatkozó eddigi és a jelenlegi munkákat, projekteket ismertette. Hangsúlyozta, hogy Leonyid Iljics Brezsnyev noteszeit az Orosz Külügyminisztérium Levéltárával közösen most akar­ják kiadni. Az előadó szerint Brezsnyev a forradalom alatt Kárpátalján pártfeladatokat teljesí­tett, de a munkát nehezíti, hogy a katonai vonatkozású iratokhoz nagyon nehézkes a hozzáfé­rés. Ugyancsak szeretnének egy kiadványt a szovjet nagykövetek jelentéseiből is összeállítani. Hangoztatta, hogy viszonylag kevés a forrás, így a visszaemlékezések is fontosak. A levéltári anyag szűkössége miatt nem ismert a szovjet társadalom reagálása a magyarországi események­re, de egyelőre az látszik [nyilvánvalóan a korabeli szovjet propaganda és az egyoldalú híradás­ok hatására - a szerk.], hogy a korabeli szovjet társadalom zöme támogatta a szovjet politikát, ami megkönnyebbülést jelentett a Kreml számára. Reményét fejezte ki, hogy 2016-ban sikerül ezen a területen érdemben továbblépni. Mihail Prozumenscsikov, az Orosz Állami Legújabbkor-történeti Levéltár igazgatóhelyettese (Szpjet— magyar kapcsolatok, 1957—1969. Levéltári források az OroszAllami Legújabbkor-történeti Levél­tárban) az oroszországi legújabb-kori levéltár történetét ismertette. A levéltár mai formájában 1991 előtt nem létezett, így anyagát a különböző szintű pártlevéltárak és állami levéltárak gyűj­teményei adják. A levéltárban az 1950-es évektől 1991-ig keletkezett dokumentumokkal foglal­koznak, amelyek közül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, illetve a Minisz­tertanács forrásai a legfontosabbak. A kutatási lehetőségekkel kapcsolatban a legnagyobb prob­léma az, hogy a kezdetben 95%-ban titkos minősítésű iratok aránya még napjainkban is 45%. A második probléma a forrásokkal kapcsolatban az, hogy a levéltár struktúrája 70 évig formáló­dott a pártirányítás alatt, így az integráció az orosz levéltári rendszerbe csak részlegesen sikerült. A magyar vonatkozású forrásokra vonatkozóan megállapította, hogy azokat nehéz megtalálni külön fondokban, de lényegében bármely fondban lehet találni magyar—szovjet vonatkozású iratokat. Az alábbi fondokban érdemes magyar vonatkozású forrásokat keresni: 1. Kongresszusok, a Központi Bizottság ülései. 2. Politikai Bizottság (Politbüro) iratai, amely a legfontosabb döntéshozó szerv volt, és elmosódott a határ a pártközi és/vagy államközi kapcsolatok között. 3. Politikai Bizottság titkársága, ahol a pártközi és nemzetközi kapcsolatokról szólnak a források. Hruscsov alatt fontosabb volt a nemzetközi kapcsolatok. 4. Személyi kapcsolatok anyaga. 5. Nemzetközi kapcsolatok osztálya. Szergej Szjoiszjov, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének főmunkatársa (A csehszlovákiai magyarság történetére vonatkozó források az oroszországi levéltárakban, 1944-1949) elő­adásában a csehszlovákiai magyarok sorsát ismertette a szovjet/orosz levéltári forrásokon ke­resztül, bemutatva azt az orosz/szovjet geopolitikai szemléletet, amely Szovjetunió politikáját 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom