LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2015. évi vándorgyűléséről (Garadnai Zoltán). Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. 83-93.

Hírek meghatározta a térségünk irányába. A csehszlovákiai magyarok történetére vonatkozó orosz források jól mutatják azt, hogy a térség 1945 utáni sorsát elsődlegesen Moszkvában döntötték el, így az orosz források fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel azok szélesebb ráte­kintési adnak számunkra, és egyben kiegészíthetik az ismereteinket. A konferenciát kerekasztal beszélgetés követte, amit Seres Attila levéltári delegátus (Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője) moderált, aki a bevezetőjében részletesen ismer­tette a Levéltári Intézet szerepét és feladatait, hangoztatva, hogy ugyan nagy az érdeklődés az orosz levéltári források iránt, de egyre kevesebben tudnak oroszul. Emiatt is fontos a magyar levéltáros szakma moszkvai jelenléte és a Magyar Levéltári Intézet szerepe. A magyar-orosz kapcsolatok a kétezres évek elejére nyúlnak vissza, és az intézet célja a tudományos élet koordi­nálása. Ennek keretében 2015. június 22-én létrejött a Magyar Intézet Baráti Köre, amellyel a cél a kapcsolatépítés, tudományos hálózat kiépítése. Levéltárosként arra törekszik, hogy minél több orosz forrást feltárjon - jelenleg hat projektben vesz részt (pl. csehszlovákiai magyarságra vonatkozó források publikálása, az I. világháború centenáriuma, Trianon kötet orosz nyelvű megjelenése.) Miké Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója ismertette a kétoldalú kapcsola­tok eddigi eredményeit, amelynek fókuszában az oroszországi levéltári delegátus munkájának segítése áll, amelyhez az orosz fél is pozitívan viszonyul. Ezzel párhuzamosan a magyar—orosz vegyes bizottság is fontos szerepet tölthetne be a kapcsolatépítésben, és a fő cél az, hogy az együttműködést tartalommal töltsük meg. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának fő­igazgatója 2014 nyarán vendégül látta Szentpétervár levéltára bizottságának delegációját, és ma­gyar részről is szakmai látogatást tettek Oroszországban. Az út tapasztalata: orosz részről teljes a nyitottság a kapcsolatépítésre, és érdemes szakmai együttműködést kezdeményezni. Bernhardt Attila, a Hadtörténelmi Levéltár igazgatója az oroszországi zsákmányanyagok feltárásáról be­szélt, hangsúlyozva, hogy azokban rengeteg magyar vonatkozású anyag található. A kutatásukat azonban nehezíti, hogy ezek az iratok még mindig a Belügyminisztérium kezelésében vannak, s az orosz törvények értelmében a hozzáférés csak akkor lehetséges, ha azokról orosz nyelvű fordítás is készül. Mihail Pro^umenscsikov, az Orosz Állami Legújabbkor-történeti Levéltár igazgatóhelyettese TÜK-telenítés kérdését elemezte. Ez egy nagyon bonyolult kérdés, a levéltári dokumentumokat a kiadásuk előtt ellenőrzik, ami hosszú folyamat. 2003-tól ez a munka már szakmai alapon mű­ködik, de folyamat továbbra is hosszadalmas és bürokratikus. A dokumentumok 45%-a azért titkos még mindig, mert lassan haladnak, ötéves terv keretében dolgoznak, és meg kell indo­kolniuk, hogy milyen iratcsoport titokmentesítését kívánják elvégezni. A levéltári kutatásra a harmincéves kutatási korlátozás a szabály, de van, amit továbbra is titkos minősítés alatt tarta­nak. Julia Germanovna, az Orosz Föderáció Állami Levéltára osztályvezetője is a visszaminősítés kérdését ismertette, és nyíltan beszélt a szakmai kapcsolatok ellehetedenüléséről, az ösztöndíjak hiányáról, a pénzügyi problémákról. Baráth Magdolna osztályvezető, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és Gruber Mihály levéltáros, Hadtörténelmi Levéltár és Irattár megerősítették az orosz kollégák által el­mondottakat, és hangsúlyozták az ösztöndíj lehetőségek szűkülését, a kutatási nehézségeket és az általánosan tapasztalható közönyt. A kerekasztal beszélgetés második szakaszában a hallgatók tehették fel kérdéseiket és mondhatták el a véleményüket. Ezek közül kiemelkedett Gecsényi Hajós, a Magyar Országos Le­véltár nyugalmazott főigazgatójának a hozzászólása, aki az osztrák példát felidézve a következe­tes szakmai munka mellett a szervezettséget és az anyagi finanszírozás fontosságát emelte ki. A kerekasztal beszélgetés legfontosabb következtetéseként azt lehet megfogalmazni, hogy a magyar történelem megismerése számára fontos orosz levéltári forrásokat nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, és fontos az is, hogy a sajátos orosz-szovjet geopolitikai szemléletet is megis­85

Next

/
Oldalképek
Tartalom