LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2015. évi vándorgyűléséről (Garadnai Zoltán). Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. 83-93.
Hírek meghatározta a térségünk irányába. A csehszlovákiai magyarok történetére vonatkozó orosz források jól mutatják azt, hogy a térség 1945 utáni sorsát elsődlegesen Moszkvában döntötték el, így az orosz források fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel azok szélesebb rátekintési adnak számunkra, és egyben kiegészíthetik az ismereteinket. A konferenciát kerekasztal beszélgetés követte, amit Seres Attila levéltári delegátus (Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője) moderált, aki a bevezetőjében részletesen ismertette a Levéltári Intézet szerepét és feladatait, hangoztatva, hogy ugyan nagy az érdeklődés az orosz levéltári források iránt, de egyre kevesebben tudnak oroszul. Emiatt is fontos a magyar levéltáros szakma moszkvai jelenléte és a Magyar Levéltári Intézet szerepe. A magyar-orosz kapcsolatok a kétezres évek elejére nyúlnak vissza, és az intézet célja a tudományos élet koordinálása. Ennek keretében 2015. június 22-én létrejött a Magyar Intézet Baráti Köre, amellyel a cél a kapcsolatépítés, tudományos hálózat kiépítése. Levéltárosként arra törekszik, hogy minél több orosz forrást feltárjon - jelenleg hat projektben vesz részt (pl. csehszlovákiai magyarságra vonatkozó források publikálása, az I. világháború centenáriuma, Trianon kötet orosz nyelvű megjelenése.) Miké Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója ismertette a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredményeit, amelynek fókuszában az oroszországi levéltári delegátus munkájának segítése áll, amelyhez az orosz fél is pozitívan viszonyul. Ezzel párhuzamosan a magyar—orosz vegyes bizottság is fontos szerepet tölthetne be a kapcsolatépítésben, és a fő cél az, hogy az együttműködést tartalommal töltsük meg. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója 2014 nyarán vendégül látta Szentpétervár levéltára bizottságának delegációját, és magyar részről is szakmai látogatást tettek Oroszországban. Az út tapasztalata: orosz részről teljes a nyitottság a kapcsolatépítésre, és érdemes szakmai együttműködést kezdeményezni. Bernhardt Attila, a Hadtörténelmi Levéltár igazgatója az oroszországi zsákmányanyagok feltárásáról beszélt, hangsúlyozva, hogy azokban rengeteg magyar vonatkozású anyag található. A kutatásukat azonban nehezíti, hogy ezek az iratok még mindig a Belügyminisztérium kezelésében vannak, s az orosz törvények értelmében a hozzáférés csak akkor lehetséges, ha azokról orosz nyelvű fordítás is készül. Mihail Pro^umenscsikov, az Orosz Állami Legújabbkor-történeti Levéltár igazgatóhelyettese TÜK-telenítés kérdését elemezte. Ez egy nagyon bonyolult kérdés, a levéltári dokumentumokat a kiadásuk előtt ellenőrzik, ami hosszú folyamat. 2003-tól ez a munka már szakmai alapon működik, de folyamat továbbra is hosszadalmas és bürokratikus. A dokumentumok 45%-a azért titkos még mindig, mert lassan haladnak, ötéves terv keretében dolgoznak, és meg kell indokolniuk, hogy milyen iratcsoport titokmentesítését kívánják elvégezni. A levéltári kutatásra a harmincéves kutatási korlátozás a szabály, de van, amit továbbra is titkos minősítés alatt tartanak. Julia Germanovna, az Orosz Föderáció Állami Levéltára osztályvezetője is a visszaminősítés kérdését ismertette, és nyíltan beszélt a szakmai kapcsolatok ellehetedenüléséről, az ösztöndíjak hiányáról, a pénzügyi problémákról. Baráth Magdolna osztályvezető, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és Gruber Mihály levéltáros, Hadtörténelmi Levéltár és Irattár megerősítették az orosz kollégák által elmondottakat, és hangsúlyozták az ösztöndíj lehetőségek szűkülését, a kutatási nehézségeket és az általánosan tapasztalható közönyt. A kerekasztal beszélgetés második szakaszában a hallgatók tehették fel kérdéseiket és mondhatták el a véleményüket. Ezek közül kiemelkedett Gecsényi Hajós, a Magyar Országos Levéltár nyugalmazott főigazgatójának a hozzászólása, aki az osztrák példát felidézve a következetes szakmai munka mellett a szervezettséget és az anyagi finanszírozás fontosságát emelte ki. A kerekasztal beszélgetés legfontosabb következtetéseként azt lehet megfogalmazni, hogy a magyar történelem megismerése számára fontos orosz levéltári forrásokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül, és fontos az is, hogy a sajátos orosz-szovjet geopolitikai szemléletet is megis85
