LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete V. Tudományos nyári táboráról. 2013. július 10-12. (Kádár Zsófia–Décsey Sándor). Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. 83-91.

Hírek 87 voltak, és a klasszikus történeti vizsgálatok mellett intézmény- és levéltártörténeti, sőt, iratkezeléssel kapcsolatos előadásokat is tartottak. A Körmendi Tamás (ELTE BTK) által levezetett hétfő délutáni szekcióban a magyar középkorkutatástól a 19. századi Észak-Amerikáig terjedt az előadások spektruma. Kádas István Sáros megye 15. század eleji szolgabírói társadalmáról adott elő. Előadásában a megyei nemesség jellegzetes csoportja, a szolgabírók 15. század eleji társadalmi helyzetét vizsgálta. Elmondta, hogy kutatásai alapjának a megye hatósági oklevelei számítanak, melyek segítségével kormányzattörténeti és társadalomtörténeti szempontból is megközelítette a szolgabírói intézmény kérdését. Előbbi kérdéskörhöz tartozik a megyei emberek és a szolgabíró-választás problémája. A társadalomtörténeti kutatás alapját a szolgabírók és megyei emberek családjainak, rokoni és familiárisi kapcsolatainak rekonstruálása képezte. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a Sáros megyei szolgabírók vagyoni és társadalmi helyzete eltér a régebbi szakirodalomban megállapítottaktól: bár többnyire egyfalus kisnemesek voltak, soraikban találunk több vagyonosabb, középbirtokos nemest is, és házassági kapcsolatok is fűződtek a tekintélyesebb nemesekhez. Bár akadnak példák főúri dominusra, leginkább a megyét uraló várbirtokos benepossessionatus réteg szolgálatában találjuk őket, ahol többen alispáni hivatalt is betölthettek. A családi és főúri familiárisi kapcsolatok képezte társadalmi háttér folytán a sárosi szolgabírók megyebéli tekintélye nagyobb lehetett, ami szerepet játszhatott a szolgabíróvá választásukban, vagy épp az alapozta meg az saját vagy utódaik későbbi karrierjét. A Sáros megyei adatok azonban nem általánosíthatók, hiszen még az azonos földrajzi régióba tartozó megyék (Abaúj, Ung) esetében is számos különbséget találunk. Szabó-Turákné Póka Ágnes a Battyhány-birtokkomplexum társadalmának egy sajátos aspektusát vizsgálta I. Battyhány Ádám idejében: a tiszt- és számtartók műveltségére, írni, olvasni és számolni tudására vonatkozó adatgyűjtéseit összegezte. Mint elmondta, a Batthyány-levéltár páratlan gazdagságú anyaga, elsősorban a misszilisek (természetesen kiegészítve a birtokigazgatás során keletkezett más típusú forrásokkal) lehetővé teszik a birtokokon élő familiárisok műveltségének vizsgálatát. Segítségével megtudhatjuk, hogy a birtokigazgatásban részt vevők, illetve a katonai pozíciókat betöltők közül mennyien tudtak olvasni és írni, latinul, számolni, valamint mennyire rendelkeztek a birtokigazgatás adminisztrációjához szükséges szakmai ismeretekkel (pl. irattípusok, elkészítésük mikéntjének ismerete). Az eddig kutatások alapján összevethetjük az eredményeket a megyei közigazgatásban részt vevő nemesség műveltségével, valamint az iskolarendszer és a tananyag ismeretében megtudhatjuk, meddig jutottak tanulmányaikban a Batthyány-familiárisok. Mihalik Béla „Boszorkányok, paráznák, verekedők. Családi botrányok a kora újkori Magyarországon” című előadásában a 17. század végi egri püspökség területén vizsgálta házasság és erkölcs kérdését. A házassággal kapcsolatos eljárások a törvények értelmében az egyházi bíróságok elé tartoztak. Ezért szükséges volt annak vizsgálata, hogy a római katolikus egyház milyen szempontok és szabályok mentén adott össze vagy választott szét házaspárokat, és a helyi megyéspüspök hogyan szerezte meg ehhez az engedélyeket a Szentszéktől. Külön vizsgálható, hogy a protestánsok házasságkötése felett a katolikus egyház milyen jogosítványokkal rendelkezett. A házassággal, szerelemféltéssel kapcsolatos erkölcsi elhajlások és vádak (boszorkányság, paráznaság, házasságtörés, gyilkosság) viszont már a világi hatóságok elé tartoztak. A jogkörök azonban itt is keveredtek, így az egyes esetek vizsgálata révén különíthető el, hogy milyen ügyben volt illetékes az egyház és milyen