LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete V. Tudományos nyári táboráról. 2013. július 10-12. (Kádár Zsófia–Décsey Sándor). Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. 83-91.

Hírek 83 BESZÁMOLÓ A FIATAL LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETE V. TUDOMÁNYOS NYÁRI TÁBORÁRÓL 2013. július 10‒12. A Fiatal Levéltárosok Egyesületének szervezésében 2013. július 10‒12. között Badacsonytomajon immáron ötödik alkalommal gyűltek össze a levéltáros szakma jeles képviselői, valamint az „utánpótlás” tagjai, a harmadéves és idősebb levéltár szakos hallgatók és a pályakezdő fiatal levéltárosok. A konferencia célja az volt, hogy a megvalósulás utolsó fázisában lévő E-levéltár projektet a részt vevő intézmények Budapest Főváros Levéltára (BFL), a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) ‒ vezetői és munkatársai megismertessék a pályakezdő generációval és az érdeklődő szakmabeliekkel. A délelőtti szekciókban a projektről volt szó, délutánonként pedig a fiatalok is lehetőséget kaptak, hogy a „Műhely” szekcióban friss történeti és levéltártudományi kutatásaik eredményeit rövid előadásokban összefoglalják. Décsey Sándor, az FLE elnökének megnyitója után elsőként Tóth Péter (NISZ) számolt be az E-levéltár projekt jelenéről és jövőjéről. Örömmel jelentette be, hogy a 2009-ben útjára indított projekt rövidesen eredményesen befejeződik. Az eredmény igen fontos mind a szűkebb szakma, mind a levéltárakat használó szélesebb közönség számára: ekkora méretű, ilyen intézményi-szakmai összefogást kívánó levéltári informatikai projekt világszinten is egyedülálló. A cél az volt, hogy a maradandó értékű, de már elektronikusan keletkezett köziratokat, valamint a törvényhozás, a központi közigazgatás, a jogszolgáltatás szerveinek és az önkormányzatoknak az e-iratait biztonságosan és olvashatóan megőrizhessük. Ehhez a BFL és az MNL Országos Levéltára közösen kialakított követelmény-specifikációja alapján meg kellett teremteni a jogszabályi környezetet, ki kellett alakítani mindkét intézmény új nyilvántartórendszerét, létre kellett hozni egy egyéni fejlesztésű központi archiválórendszert, végül pedig a kutatók számára meg kellett alkotni egy elektronikus felületet, az Elektronikus Levéltári Portált. Tóth Péter előadásában a már tesztelés alatt álló felületet is megmutatta, amely a magyar kutatók számára is ismerős lehet majd, mert az Osztrák Állami Levéltár által is használt Scope Archive rendszerére épül. Mikó Zsuzsanna főigazgató (MNL) előadásában a projekt továbbépítésének lehetőségeiről számolt be, felvázolva az „E-levéltár projekt 2.”-t, valamint az MNL-ben a közelmúltban megkezdett újabb EU-s finanszírozású programot, amely „Az új Magyar Nemzeti Levéltárban vezetett hiteles és tájékoztatási célú nyilvántartásokkal összefüggő migrációs és adattisztítási feladatok” (ÁROP-1.A.4-2012-2012-0013) címet viseli. Ennek célja az, hogy a megyei levéltárak segédleteit az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül elérhetővé tegyék, illetve az E-Archivumot a projekthez csatlakoztassák. Ehhez szükséges a megyei levéltárakban is felmérni a helyben használt, különböző adatbázisokat, hogy azokat idővel adatmodell-integrálás útján a közös portálon elérhetővé tegyék. Így a széttagolt nyilvántar-