LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - „Levéltári kutatások és módszerek” – A 18. Tolna megyei levéltári nap. Szekszárd, 2013. november 8. (Tornóczky Andrea). Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. 79-82.

Hírek 80 feloldása, stb. A regeszták készítője fordításnak mondható pontosságot igyekezett elérni, hogy a nyelvezeten és fogalmazási stíluson keresztül ható korhangulatból minél többet adjon át a segédlet használójának. A jegyzőkönyvek fontos adalékokkal szolgálnak az archontológia számára, de sok információt szerezhetünk ezen iratokból a különböző katonai átvonulásokról, csapatmozgásokról, adók beszedéséről, limitációról, discretio-król, és nem utolsó sorban a 18. századi emberek mindennapi viseletéről és használati tárgyairól, szókincséről. Az előadást jegyzőkönyvek, egy hóhér-szerződés, árszabások fotói és a közgyűlések helyszíneire vonatkozó diagram bemutatása tette még szemléletesebbé. Lieszkovszky Larion levéltáros a Hétköznapok dokumentumai az I. világháború éveiből címmel tartott érdekes, gazdaságtörténeti témájú előadást. Kifejtette, hogy az első világháború rendkívüli pénzügyi intézkedéseket tett szükségessé, mivel a hadviseléssel járó kiadások nagymértékben megnövelték az állam pénzszükségletét. Az ország erőteljes lépésekkel védte a gazdaságot: fizetési moratóriumot rendelt el, majd első ízben – a német hadikölcsön sikerén felbuzdulva – 1914 novemberében hadikölcsön-kötvényeket bocsátott ki. A kötvényeket 50, 100, 1000, 5000 és 10 000 koronás címletekben adták ki. Az első magyar hadikölcsönre 800 millió koronát jegyeztek, ebből Tolna vármegyében alig kevesebb, mint kilenc millió korona alatti jegyzés történt. Az előadó végigvezette a világháború folyamán kibocsátott, a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából kiállított nyolc magyar hadikölcsön esemény- és gazdaságtörténeti hátterét, plasztikus képet adva az elhúzódó háború okozta, az országot érintő szegénységről, inflációról. Ezt illusztrálandó, összehasonlításokat végzett többek között a napszámok bérezésének alakulásáról 1915-ben, az alapvető élelmiszerek árának változásáról, az egyes járások hadikölcsön-jegyzési összegének emelkedéséről, valamint a csereüzletekről a gazdákkal 1918-ban. Az előadók sorában Marosi Tibor levéltáros

következett

az 1919

-es szekszárdi események levéltári forrásai című lendületes referátumával. Bő forrás

- és iratanyagra, valamint visszaemlékezésekre és egyéb dokumentumokra támaszkodva, eddig jórészt ismeretlen eseményeket taglalt. Szemléletesen vázolta a t

anácskormány elleni legnagyobb szabású ellenforradalmi megmozdulás történéseit, a

mely a Duna

–

Tisza közén tört ki 1919 júniusában, és átterjedt Tolna-megye keleti felére. A szekszárdi események közül említést tett a Haidekker Károly főhadnagy által vezetett fehér támadásról a megyeszékhely ellen, amely a hármashídi csatába torkollott, és egy szekszárdi gazda, Majsai József halálával végződött. Meggyilkolásával Kövendi Sándort és Ribling Józsefet vádolták. Az előadó a megyei direktórium tagjainak a tanácsköztársaság bukása utáni kivégzéséről is részletes tájékoztatást nyújtott a korabeli forráso

k segítségével. Többek között a megyei MSZMP iratok között talált szemtanú

- visszaemlékezések, az alispáni iratok, a helyi újságok, képviselőtestületi jegyzőkönyvek, intézőbizottság iratai, korabeli periratok felhasználásával vázolta a hallgatóságnak az eseményeket. Egy rövid kávészünetet követően került sor Ruzsa Éva főlevéltáros Holocaust az iratok tükrében című előadására. A levéltárban korábban nem igazán volt kutatott és feldolgozott a holocaust témaköre, bár a vészkorszak eseményeit az 1960–1970-es évek fordulóján Karsai Elek már kutatta, és a monográfiák is említést tesznek róla, de nem átfogóan, csak a községek történéseinek szintjén. Mivel a megyei levéltár csatlakozik a holocaust emlékévhez, ezért eddig ismeretlen forrásokat is igyekeztek feltárni. Például az egyéni kérelmek, kérvények is komoly forrásértékkel rendelkeztek, csakúgy, mint az 1945 utáni népbírósági perekben az eseményekre való utalás is fontos információt nyújt. Az előadás három fő témára épült: a „gettósítás” a „mentés, önmentés, mentesítés”, illetve a „zsidók gazdasági ki-