LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - „Levéltári kutatások és módszerek” – A 18. Tolna megyei levéltári nap. Szekszárd, 2013. november 8. (Tornóczky Andrea). Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. 79-82.
Hírek 81 rablása”. Érdekes, hogy például Szekszárdon nem állítottak fel gettót, és azt sem tudjuk, hogy melyek voltak az ún. „csillagos” házak, de a források szerint a nyilasok hatalomra kerülése után a faji törvények alapján a zsidóknak minősítetteket ismét ilyenekbe költöztették be. Az előadó nem talált iratokat a keresztény lakosság részéről történő „mentésekkel” kapcsolatosan, inkább csak az „önmentés” tényét igazoló „mentesítési kérelmekre” bukkant (pl. Radó Gyula ügyvéd kérelme). A zsidók gazdasági kirablása témakör még további forrásgyűjtést igényel, hiszen eddig csak a házak, az üzletek és az ingóságok elkobzásával kapcsolatban végeztek kutatásokat. Ezután Aradi Gábor levéltáros a Szovjet csa patok jelen létét dokumentáló források 1945 – 1947 között című referátu mát hallhatta a közönség. A z orosz csapatok Tolna megyei jelenlétéről ideérkezésük első pillanatától kezdve rendelkezünk forrásokkal, mivel a tisztviselőknek csak egy része menekült el. Ennek köszönhetően pontos képet lehet kapni arról, hogy milyen ütemben foglalták az egyes településeket a szovjet csapatok. A községek megszállásának időpontjait a járási tanácsok is összegyűjtötték táblázatos formában. A kutatók fontos információkhoz juthatnak a Nemzeti Bizottságok, a jogszolgáltatás területi szervei: a bíróságok, ügyészségek iratai, valamint a dobolási könyvek, a mikrofilmtár és a plakátgyűjtemény által is. A katonai megszállás körülményeiről nem teljes körűen és elfogultan ugyan, de tájékoztatást ad az MSZMP Tolna megyei Bizottságának visszaemlékezés-gyűjteménye is, melyet a pártarchívum külön gyűjteményében őrzünk. Érdekes adalékokkal szolgálnak a korabeli megyei újságok is, úgy, mint a Szabadság , a Tolnamegyei Néplap, a Dunántúli Napló va gy a Tolnamegyei Hírlap . Az érdekes előadást a levéltár iratanyagából merített források képanyagának bemutatásával illusztrálta az előadó. Cserna Anna főlevéltáros Egy visszaemlékezés feldolgozásának tanulságai című előadásával. a Bartal család levéltárá ba n található, idős Bartal György nevéhez fűződő, a gyermekei számára írott visszaemlékezésnek, a Pro memoria nak közzétételét megelőző munka állomásairól beszélt, továbbá, hogy mi a teendője a levéltárosnak egy dokumentumkiadás kapcsán. Bartal György 1828-ba n, 43 évesen, felfelé ívelő pályáján tekintett vissza addigi életére. A hamarosan teljes terjedelmében, korhűséggel, betűhíven kiadásra kerülő forrás értelmezéséhez kiegészítő kutatásokra volt szüksége. A szóban forgó emlékirat a középkorban szerzett és az évszázadok alatt szétszóródott földek visszavételének állomásait elemzi magánéleti betoldásokkal tarkítva. Teljesen nem lehet feltárni, hogy egyes földeket pontosan hogyan és mikor vesztett el a família, de hollétük rekonstruálható a záloglevelek és egyéb irományok alapján, melyet Bartal különféle jelölésekkel illetett visszaemlékezésében. A dokumentum akkor vált igazán érdekessé, mikor a belőle meríthető adatok összegyűjtése is megtörtént. A keletkezés körülményeire, a szerző személyére való kutatás segítette igazán az előadót a forrás valódi értékelésében. Utolsóként Várady Zoltán levéltár-igazgatótó, A forráskiadványok jelentősége, szerepük a helytörténeti kutatásban című előadását hallhatta a közönség, amelyben visszautalt a konferencia bevezető előadására, ezzel mintegy keretet adva a tanácskozásnak. Mint említette, a nemesi közgyűlési jegyzőkönyvek ugyan latin nyelvűek, de három kötet magyar nyelvű segédlet áll a helytörténészek és más kutatók rendelkezésére a levéltárban. Az előadó maga készítette el az 1696–1703 közötti évek segédletét, míg Link Dóra levéltáros nevéhez az 1714–1717, illetve 1718–1720-ig terjedő időszak nemesi közgyűléseinek regesztái fűződnek. Sokoldalú felhasználásuk lenne lehetséges ezeknek az informatív dokumentumoknak: többek közt a hivataltörténet, jogtörténet, gazdaságtörténet, társadalomtörténet, helytörténet, hadtörténet, egyháztörténet iránt érdeklődők nyerhetnek rengeteg adalékot kutatásaik-
