LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Mozgókép, mint történeti forrás. A Fiatal Levéltárosok Egyesületének őszi konferenciája (Kántor Balázs). Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 97–100.
Hírek A bevezetőt követően a konferencia levezető elnöke, Szende Fásuló a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője felkérte Toronyi Zsuzsannát a Magyar Zsidó Levéltár vezetőjét előadása megtartására. Az előadás egy módszertani bemutatónak is tekinthető, hiszen az előadó egy korábban ismeretlen tartalmú némafilmet igyekezett a különböző mozzanatok, helyszínek, adatbázisok segítségével azonosítani. A filmen egy zsidó esküvő és az azt követő fogadás látható. Toronyi Zsuzsanna bemutatta hogyan lehet megválaszolni a mikor? hol? kik? kérdéskört. Első lépésként vázolt egy időintervallumot, amelynek két szélső értéke között játszódhatott a cselekmény. Mindehhez megnézte milyen technikával készült a film, melyik időszakra jellemző a filmen látható divat, illetve járművek, ki lehet a rabbi. Internetes és egyéb adatbázisok segítségével sikerült egy négy éves időszakra szűkíteni a kört (1925—1929). Ezt követően a hol? — kérdés megvalósításához igyekezett azonosítani a zsinagógát, a filmen látható szállodát és végül a vacsorának helyet adó villát. Mindezek segítségével és a levéltárban található házassági anyakönyv fellapozásával pontosan megállapította az ifjú házaspár személyét. Az előadó azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem további kutatás során azt is sikerült feltárnia miként és hol folytatódott a házaspár élete az esküvőt követően. Kiemelte, hogy társadalomtörténeti szempontból is jól használható a film. Összességében elmondható, hogy a levéltári és a vizuális források együttesen használatának köszönhetően teljesebb képet kaphatunk a vizsgált korszakokról. Ezt követően Horváth J. András, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosának előadása következett. Elmondása szerint a BFL gyűjteményében vannak tömeges és unikális jellegű videó felvételek is. Valahol a kettő között helyezkedik el Forgó János korábbi VII. kerületi polgármester videónaplója. A közel 200 videókazetta hagyatékként került a BFL-be. Előadásában Horváth J. András mentalitástörténeti szempontból emelt ki egyes részleteket az anyagból egy rendszerváltozás utáni polgármesteri életút bemutatása céljából. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a felvételeket a polgármesterrel igen jó kapcsolatot ápoló kerületi televízió társaságok készítették, így eleve nem beszélhetünk objektív forrásról. A felvételeken nagy hangsúlyt kap a korábbi SZDSZ-es politikus pártoktól való függetlenné válása, amely együtt jár a lokálpatriotizmus hangsúlyozásával. A korábbi polgármester szintén nagy hangsúlyt fektet a „tisztakezű politikus „képének megformálására valamint a szociális kérdések tárgykörére. Mindkettő elsődleges célja a népszerűség növelése, attól függetlenül, hogy ez valós megnyilvánulás, vagy pedig egy felvett maszk. A korábbi polgármester valós álláspontjait és tevékenységét a levéltári források és a videónapló összevetését követően kaphatjuk csak a meg a maga teljességében. A szünet előtti utolsó előadó Deák-Sárosi Fásuló a MANDA és Filmintézet munkatársa volt. Előadása bevezetőjében nemzetközi kontextusba ágyazva igyekezett bemutatni egy magyar filmmúzeum kialakulására tett kísérletek kezdeteit. A harmincas évek több sikertelen próbálkozását követően a második világháború után a kormányzat által kiadott fasiszta és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítése céljából megalkotott 530/1945 ME. rendelet tette le a későbbiekben megalapított filmintézet alapjait. Az 1957-től intézményi keretek között működő „filmtár” számos átszervezést követően 2010-ben nyerte el jelenlegi intézményi kereteit Magyar Nemzeti Digitális Filmarchívum és Filmintézet néven. A MANDA épületeinek és mozijainak bemutatását követően az intézmény tevékenységéről és feladatairól kaptak tájékoztatást a jelenlévők. Ezek alapján egy igen kiterjedt tevékenységi körű intézmény képe rajzolódott ki, amely a filmek, kapcsolódó plakátok és egyéb tárgyak gyűjtésén kívül kiterjedt különböző kiállítások szervezésére, adatbázisok építésére, szolgáltatások biztosítására (szakkönyvtár, digitalizálás, restaurálás), internetes honlapok üzemeltetésére, valamint kiadványok (dvd-sorozatok, folyóiratok) készítésére is. Az előadás során a hallgatóság megismerkedhetett a MANDA különleges filmgyűjteményeivel is. A szünetet követően Bonhardt Attila ezredes a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) Hadtörténelmi Levéltár és Irattár igazgatója mutatta be az igen bonyolult felépítésű HIM keretén belül működő Hadtörténeti Levéltár gyűjteményét és külön kiért a mozgófilmtári 98
