LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Mozgókép, mint történeti forrás. A Fiatal Levéltárosok Egyesületének őszi konferenciája (Kántor Balázs). Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 97–100.
Hírek és videótári anyagra. A Magyar Néphadsereg Módszertani Központja az 1970-es években kezdte elhelyezni a levéltárban a különböző katonai filmhíradók, dokumentumfilmek és különböző oktató és propagandafilmek tekercseit. Ekkor alakult ki a mozgókép-gyűjtemény. Az átadások végül 1996-ban zárultak le. A filmgyűjtemény jelenleg 17 164 tekercsen 3376 filmet tartalmaz. Az anyag 3A része magyar nyelvű és közel 151 készült 1945 előtt. Az iratanyag forrásértéke igen nagy, hiszen minden egyes kockája az adott korra jellemző ruházatot, kiképzési módot, eszközöket stb. mutat be. A filmanyag technikai okokból sokáig kutathatatlan volt, mivel legtöbb esetben még a megtekintésre sem voltak meg a feltételek. A ’90-es években több elnyert pályázatnak köszönhetően megkezdődhetett a tekercsek SVHS és VHS videó kazettára írása és egy kutatói szoba kialakítása. Ezzel megnyílt a lehetőség a filmanyagok kutatására és hasznosítására is. 1996-ot követően a levéltár állománya a Munkásőrség közel 1000 darabos filmgyűjteményével bővült. Egy 2004-es nyertes pályázatnak köszönhetően megkezdődhetett az állomány egy részének (154 film) digitális átírása is. A további átírási lehetőségeket (profi céggel, egyénileg) a levéltár vezetése jelenleg is vizsgálja. A következő előadó Baracst Erzsébet (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) kisebb mentegetőzéssel kezdte előadását, mondván az ÁBTL-ben mindössze 26 db film található, azok azonban mondanivaló, történeti érték tekintetében igen nagy jelentőségűek. Közülük 22 1958-1988 között a BM Rendőrfilm stúdióban készült és a Rendőrmúzeumból került az ÁBTL állományába, miközben egy ennél jóval nagyobb mennyiség ott maradt. A filmek helyzete a kutathatóság szempontjából igen vitatott. A Rendőrmúzeumban őrzött példányokat jelenleg is titkosként kezelik, míg az ÁBTL-ben kutathatóságuk biztosított. Az oktatófilmek a magánszféra durva megsértését mutatják be. Ezek főként a BM állománya részére készültek, a nagyközönségnek csak bizonyos csoportja (Hazafias Népfront, párttagok) ismerhette meg őket a szocializmusban. Az oktatófilmek különböző szituációkat mutatnak be lépésről-lépésre. Miként zajlik egy őrizetbe vétel, egy házkutatás, miként kell beszervezni a kiszemelt alanyt. A filmek a rendszer állambiztonsági hátterének munkáját mutatják be, amely a megmaradt iratokból nem minden esetben rekonstruálható. Mindezek társadalomtörténeti megközelítése sem elhanyagolható. Az előadást követően élénk diskurzus alakult ki a hallgatóságban a Rendőrmúzeum által képviselt titkosítással szemben. Elhangzott, hogy a minősített adatokról szóló 2009. évi CLV. törvény értelmében, amennyiben a minősítés meghosszabbítását nem rendelték el, nyílt irattá váltak az eddigi titkos minősítésű iratok. Ennek ellenére a Rendőrmúzeum különböző vezetői utasításokra hivatkozva (amelyek alacsonyabb rendűek a törvénynél) továbbra is akadályozza a felvételek kutathatóságát. Emellett a mozgóképek „irat jellegét” és ezzel együtt a levéltári törvény hatályát is megkérdőjelezték. Dr. Molnár Hasaló a Semmelweis Egyetem Levéltárának vezetője az előadásra készülve körkérdést intézett a többi felsőoktatási intézmény levéltáraihoz a mozgóképes állomány tekintetében. A visszajelzések alapján a 15 megkérdezett intézmény illetve kirendeltség közül hét nyilatkozott úgy, hogy őriz mozgóképes anyagot. Az előadó elmondása szerint nem beszélhetünk rendszeres átvételről, hanem inkább alkalmi beszolgáltatásról. Az átadó legtöbbször az egyetem keretében működő fotó-, illetve filmstúdió, az egyetemi televízió, a rektori hivatal vagy pedig a tanszékek. Nem egyértelmű az egyetemek esetén, hogy hova kerülnek a mozgó filmek. Több esetben az egyetemi múzeum (Miskolc), vagy könyvtár vette át az ilyen jellegű anyagot. Az egyetemi levéltárak állományában lévő 491 db hordozón lévő filmfelvétel nagyobbik része VHS-en található. De DVD-n (PTE), celluloidon (SE) és BÉTÁN (NYME-Sopron) is vannak felvételek. A mozgóképek többségénél megvan a technikai háttér a lejátszáshoz, és ezzel a kutathatóság is biztosított. A felvételek témájuk alapján főként egyetemi rendezvények, oktatókkal készített interjúk (pl. „Tudósportrék”, „Titoknyitogatók” című sorozatok — SE), oktatófilmek, egyetem- és épülettörténetek. A jövő feladatai közé tartozik az anyagok digitalizálása és ezzel 99
