LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - „Jubileumi emlékápolás” – A 40. Hajdú-Bihar Megyei levéltári napok (Brigovácz László). Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 93-97.
Hírek vezetőjével, akár írástudatlan személlyel állt szemben. Emberi és szakmai tartása a levéltári pályáját 1971-ben indító Úri Sándorné szemében példaértékű, túlzás nélkül nevezhető csodálatra méltónak. Oros^ István vele kapcsolatos kutatói emlékeit idézte a megjelentek elé, beszélt arról, hogy először 1957-ben járt a levéltárban, s Komoróczy György nem sokkal ezután felajánlotta számára a tegeződést. Szabó István tanítványaként több anekdotát ismer Komoróczy Országos Levéltárban töltött időszakáról, s tudja, hogy Szabó Istvánnal mindvégig igen jó személyes viszonyban állt. Legnagyobb levéltári szakmai érdemének az iratanyag rendezését nevezte. Róla szóló történeteinek sorát Komoróczy György gyermekei: Emőke és Géza, az Eötvös Loránd Tudomány egy etem Bölcsészettudományi Kar Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékének pro fessor emeritusa, valamint a felesége állásának megmentéséért máig hálás Mervó Zoltán folytatták, elidőzve Komoróczy napra pontosan nem ismert születési dátumánál, tanulmányainál, s mások mellett ünnepi beszédeinél. A Levéltár hajdani vezetőjének emlékestje felidézte a szintén híres előd: Herpay Gábor alakját is. Petheő Judit, a Hajdú vármegyei főlevéltárnok unokája beszélt a Höldes község története című munka születéséről, s más iratokkal együtt átadta Otrokocsi Fóris Ferenc Herpay Gábor fordításában „Henevad dühöngése... - Huror bestiae. . H címmel megjelent műve egy példányát a Levéltár könyvtára számára. Herpay Gábor tudományos önépítéséről szólva megemlítette, hogy nagyapja 1917 júniusában kapta doktori címét, s bár soha nem láthatta, mégis mindenkor maga közelében érzi őt. Beszédét követően a Levéltári Napok első napjának záró mozzanataként Radies Kálmán megnyitotta a Levéltárosok Arcképcsarnoka címmel a kétnapos eseménysorozat középpontjában álló nevezetes levéltárosokról a Komoróczy György Kutatóteremben rendezett kiállítást. A második nap délelőttjén Hajdú-Bihar Megye Székházának Árpád terme közigazgatástörténeti konferencia helyszíne volt. Kocsis Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke és Szendiné Orvos Erzsébet nyitószavai után előadások hangzottak el Bihar és Hajdú vármegyék, Bihor, valamint Hajdú-Bihar megye közigazgatási beosztásáról. Elsőként Szálkai Tamás, a Levéltár levéltárosa beszélt Bihar vármegye rendi korszakbeli közigazgatásáról, megemlítve, hogy 1552-ből maradtak fenn az első, közigazgatás-történeti szempontból hasznosítható források: olyan adatsorok, melyek révén elhatárolhatók egymástól a szolgabírók illetékességi, működési területei, azaz aló. század közepének járásai határai. Későbbi időszakokra vonatkozóan elsősorban a különböző összeírások használata mellett érvelt, térképeivel igazolta, hogy a forrástípus közigazgatás-kutatáshoz is alapvető adatokat szolgáltathat, segítségével a 17. századtól a 19. század közepéig jól követhetők a vármegye járási felosztását érintő változások. Befejezésként röviden szólt a Hajdúkerületről, a hajdúvárosok igazgatására vonatkozó első, 1613-ból származó utasításról, és II. József közigazgatási reformjainak hatásáról. Ót követve Szikla Gergő, a Levéltár főlevéltárosa tekintette át Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatásának az 1848—I849-es szabadságharctól Hajdú-Bihar megye megalakulásáig eltelt száz év során végbement változásait. Szólt az abszolutizmus közigazgatási átalakításairól (koronatartományok, kerületek, járások), térképek és táblázatok segítségével kivetítőn ábrázolta a néhány évig egymás mellett létező Észak- és Dél-Bihar vármegyét, Bihar öt-harmincöt évet megérő járásrendszereit, Csonka-Bihar vármegye felosztását, és felvázolta Hajdú vármegye közigazgatását járásokkal, rendezett tanácsú városokkal. Előadásában hangsúlyossá tette, hogy járási és járásbírósági székhelyek nem mindenkor estek egybe, a főszolgabíró lakhelyéül (hivatali működésének központjául) szolgáló település nem vált azonmód járási központtá. Hasonló bizonytalanságokra, az állandóság hiányára utalt Szilágyi Herenc, a Partiumi Keresztény Egyetem docense is, aki a Bihor megye közigazgatási beosztását 1920-2013 között érintő módosításokat vette számba. Rámutatott arra, hogy Trianon következményeként egyes községi határok nem 96
