LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Pest Megyei Levéltári tudományos üléséről (Sebestyén Éva). LSZ 60. (2010) 4.

Hink megyei egyházügyi előadó jelentéseiről. Ezekből bontakoztak ki az egyházak elleni fellépés formái, az adminisztratív korlátozásoktól az erőszakos intézkedésekig. A harmadik előadás rendhagyó módon zajlott, hiszen Gaálné Barcs Eszter levéltáros betegség miatt nem tudott részt venni az ülésen, így kutatásának eredményeit a házigazda levéltár igazgató-helyettese, Schramek László ismertette. A beszámoló egy elfeledett intézményt, a dobolást elevenítette fel, körüljárva annak az 1950-es években a propagandában betöltött szerepét. Az előadás felhívta a figyelmet a dobolási könyvnek mint eddig elhanyagolt forrástípusnak a jelentőségére, amelyből számos értékes adat gyűjthető a korszak történetére vonatkozóan. A dobolási könyvekből bontakoznak ki annak a folyamatnak a részletei, amely során a dobolás az '50-es években fokozatosan népnevelő funkciókkal bővült, és témáivá az olyan események váltak, mint a kuláküldözés, a munkaversenyek vagy akár Sztálin születésnapja. A Kádár-korszakról szóló előadásokra való továbblépés előtt — Varga Zsuzsanna levezető elnök javaslatára — itt kaptak helyet a kérdések és hozzászólások, amelyek, bizonyítandó a téma és az előadások iránti érdeklődést, szép számmal érkeztek, tartalmas és gondolatébresztő felszólalásokkal gazdagítva a konferenciát. Az ülés utolsó részében a szocialista propaganda két sajátos megjelenési formájával találkozhattunk Dosztojevszkij munkássága és az új gazdasági mechanizmus szította ellentétek kapcsán. Előbbi témakört Gedeon Sarolta PhD-hallgató ismertette Propaganda és ellenpropaganda a Kádár-korszak legelején; Dosztojevszkij magyarországi recepciótörténete a szovjet propagandaművek tükrében című előadásában. Az előadó áttekintette a szocialista Magyarország könyvkiadásának főbb jellemzőit, azaz az, hog}

7 a propagandacélok és a Moszkvától való függés hogyan alakította át a magyar irodalmi életet. Míg az '50-es években a szovjet mintára íródott partizánregények kiadása volt jellemző, addig a Kádár-korszakra már lehetővé vált, hogy az addig háttérbe szorított klasszikusok, így Dosztojevszkij is előtérbe kerülhessenek. Mindennek hátterét azok a politikai, ideológiai tényezők adták, amelyek szerint az irodalomra is a propaganda eszközeként kell tekinteni. Ez volt az oka annak, hogy a vallásos érzületű Dosztojevszkijt az '50-es években tiltólistára tették, ám 1956-tól kezdve azon munkái már kiadhatóvá váltak, amelyeket a politika antikapitalista jellegük miatt a rendszer szolgálatába tudott állítani. A záró előadásban Kalász Péter PhD-hallgató azt a sajtóban is megjelenő vitát elemezte, amelynek középpontjában az új gazdasági mechanizmus állt. A reform ellenzői (élükön Biszku Bélával) többek között jövedelempolitikai oldalról támadták a reformot, azt sérelmezve, hogy a parasztság jövedelme nagyobb mértékben növekszik, mint a munkásságé. Széleskörű agitációt fejtettek ki ezen „igazságtalanság" megszüntetése érdekében. A háttérben valójában az a törekvés állt, hogy a közvéleményt a gazdasági reform ellen hangolják. Az újságok hasábjain kibontakozott vita jól mutatja, hogy a politikai konfliktusok hogyan jelentek meg a közvélemény előtt, és hog}

7 az egyes politikai csoportok miként használták fel a sajtót saját céljaikra. Az előadókhoz címzett kérdések és hozzászólások után Varga Zsuzsanna és Schramek László búcsúzott el a hallgatóktól, megköszönve a részvételt és a figyelmet. Az érdeklődők számára a Pest Megyei Levéltár honlapján (www.pestmlev.hu) hamarosan szöveges formában is elérhetővé válnak a konferencia előadásai. Sebestyén Eva 68