Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - Tematikus - Lengyel György: A Budapesti Népügyészség és a Budapesti Népbíróság új típusú segédletének kérdéséhez. • 1976.01.12 [BFL]

- 6 -ügyirat került átiktat ásra. Bgészen pontosan az 1945-1948- as évkörökből Illő ügyet Iktattak át Zlnner Tibor számításai szerint az 1949-es évbe. Bz az összes bentlévő ügynek mintegy 19 %-a. /Az átiktatott büntetőtörvényszéki iratok esetünkben nem Jelentenek halmozást,/ Az átlktatások miatt előfordulhat, hogy qgy ügyet kétszer, vagy többször választunk a mintába, a különböző jelzetek alapján* Ahhoz, hogy a problémát megoldjuk, okoskodhatnánk ugv Is, hogy ezt állítanánk: Jtíttuk, hogy az un. ’’csoportos ügyek* felfelé, mig az átiktatisok lefelé módosítják a mintaelemszámot. Tételezzük fel, hogv e két ellentétes hatás semlegesíti egymást, s ezáltal a minta nem csupán az ügyiratokra, hanem a személyekre vonatkozóan is reprezentatívnak tekinthető. Okoskodásunk azonban nem lenne helytálló /bár hasonló heurisztikus lépésekhez gyakran nyúl az empirikus statisztikai irodalom/, mivel, jóllehet a két tendencia csakugyan ellentétes irányú, afelől korántsem lehetünk meggyőződve, hogy hatásuk mértékében megegyeznek. Helyesebbnek látszik tehát egy olyan mintanagyság meghatározása amely személyekre, s nem ügyiratokra renrezentatlv. A ”oso portos ügyekből” származó torzításokat úgy küszöbölhetjük ki, hogy a végleges mintaelemszámot a próbakérdezés során nyert 1,11-os korrekciós tényezővel módosítjuk. Blvileg pontosabb korrekciós tényezőhöz juthatunk, ha rendelkezésünkre áll a csoportos és összes ügyek aránya. Bz az Információ a lajstromkönyvekből még viszonylag könnyen kiszámítható, azonban önmagában nem elegendő. Szükségünk van az egy ’’csoportos ügyben” átlagosan szereplő személy