Segédletkészítés, adatbázis-építés

Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - A területi állami levéltárak fondjegyzékei 1. rész. Bevezetés. (Szerkesztési alapelvek) - Bevezetés. • 1962. [MM LO (LOK) Bp.]<FD:pagina>7

-6-ményben tehát a szervezet egyenetlen bemutatásának tűnhet fel - mindkét szempont­­ból némi joggal.. Hangsúlyozni kell azonban, hogy intézménytőrténeti kutatásaink jelenlegi állá­sában ennél jobb megoldást találni egyik irányban sem sikerült, hacsak a fondjegy­zék nem akart a részletekben való elveszés vagy a merev szkematizmus hibájába esni. 4/ Az ilyen módon létrejött és rendszerezett fondjegyzék egyes szerves egysé- Keinek /állami levéltár, levéltár, fond, állag/ leírásában ugyancsak országosan egységes alapelveket igyekszik követni. -a/ A fondjegyzék bevezetésképpen minden állami levéltárról közli: a/ annak nevét, b/ postacímét, c/ esetleges kirendeltségeinek vagy külső raktárainak címét, d/ a beolvasztott levéltári intézmények nevét, e/ a levéltár jelenlegi gyűjtőte­rületét, f/ a levéltár gyűjtőterületén levő nemzeti érdekű^magánlevéltárak nevét és póstaclmétp végül a d/ pcntban felsorolt egyes összetevő levéltári intézmények rövid történetét. E bevezetés d/ pontjában azonban a levéltárat összetevő korábbi helyha­tósági levéltári intézmények közül csak az 1950-ig legalább megyei város szintjét elért helyhatóságok levéltárait említettük meg: ennél alacsonyabb /községi, kör­jegyzőségi/ szinten nem tételezhettünk fel működő levéltári intézményt, legfeljebb irattárat. E levéltári intézmények külső s belső történetéről beszélve pedig még - ezek közül is csak a jelentősebb forrásértékű, nagyobb múltú, e idők folyamán va­lóban levéltárrá is vált, ténylegesen olyanként is kezelt levéltárakra tértünk ki. Az újabb keletű,•általában egyszerű regisztratura formájában kezelt, vagy történe­ti forrásérték szempontjából kevésbé jelentős levéltárak múltjának ismertetésébe /mindig utalva arra, hogy ezek az őket létrehozó szerv magasabb jogállása ellenére sem váltak igazi levéltárakká/ itt nem bocsátkozunk bele. b/ minden levéltárról /a gyakorlatban elsősorban a vármegyék, a thj. városok, a megyei városok ill. a megyei jogú városok és a járási jogú városok levéltáráról/ közli a fontosabb és az egész struktúrában is kifejeződő területszervezési és vá­rosoknál jellegben is bekövetkezett változásokat /a községi levéltárak esetében azonban csak az évkört és a mennyiséget/; c/ minden fondról közli annak szabatos magyar /és amennyiben sz eddig szo­kásos megnevezés miatt szükséges, zárójelben idegen -latin, német -nyelvű vagy közhasználatú magyar nyelvű/ nevét, évkörét és iratfolyóméterben kifejezett mennyi­ségét /az évkör a bennefoglaltatott összefüggő iratsorozatok legkorábbi és legké­sőbbi időpontját adja meg, zárójelbe téve az ezen kívüli, de nem összefüggő soro­zatban őrzött iratokból adódó időhatárokat/; d/ s ugyanezen adatokat közli /a mennyiséget kivéve/ minden felsorolt állag­ról is. 5/ A fondjegyzék igy kialakított rendszerét az egyes tételek /fond, állag/ egységes rendszerű címzése, jelölése, és számozása rögzíti. Minden állami levéltár fondjegyzéke uj páratlan oldalon kezdődik, ezen belül a két fő periódus /a feudális-kapitalista és uj, de nem kötelezőleg páratlan olda­lon a szocialista/ számozás nélkül, ritkított, alá nem húzott nagybetűvel irt cí­mével szerepel; a fondok főcsoportjai a két perióduson ót folytatólagos római számozást kap­nak és címeiket aláhúzott nagybetűvel Írjuk; egy-egy főcsoporton belül az alcsoportok aláhúzott kisbetűkkel, a levéltárak alá nem huzo4t nagybetűkkel vannak Jelölve; a feudális és kapitalista perióduson belül a feudális és a kapitalista kor . kezdetét ritkított, aláhúzott kisbetűs cim Jelzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom