Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - A területi állami levéltárak fondjegyzékei 1. rész. Bevezetés. (Szerkesztési alapelvek) - Bevezetés. • 1962. [MM LO (LOK) Bp.]<FD:pagina>7
•. ' ■ -5- • . •• " . - . < ■/ . : már utaltunk - jelenleg még nincs abban a rendezettség! állapotban, hogy a község működése során létrejött valamennyi fondot országosan ki lehetne mutatni. A. feudális-kapitalista periódus e főcsoportjában azért állami levéltáranként csupán a községi levéltárakat soroljuk fel, s hogy a levéltár tartalmáról mégis némi további tájékoztatást adhassunk a kutatónak, az anyag egyes tipikusnak te- ' kinthető elemeinek meglétére a levéltár'cime után az elemek megfelelő egységéé rövidítésével utalunk. > A fondónként! felsorolás elvétől bizonyos esetekben - mint arra már ugyancsak utaltunk - a részletesebb megoldás irányában is történt eltérés. A törvényhatóságok és a megyei városok esetében ugyanis /melyeknek történetileg és szervezetileg egyaránt differenciált iratanyaga egész levéltárakban jut kifejezésre/ a fondnál mélyebb, állagok szintjéig lemenő tagolást is alkalmazunk. Oka ennek - a megyék és városok már említett, aránylag erősen differenciált igazgatási és irattározási szervezetén kívül az is, hogy állami levéltáraink magvát ezek a levéltárak alkotják: iratanyaguk aránylag igen nagy mennyiségű, az- ’ állami levéltár gyűjtőterületére vonatkozóan történetileg ezek nyújtják a legteljesebb dokumentációt, s mindezek folytán a területre vonatkozó történetkutatásnak, ezek a legfőbb bázisai. Állagoknak ez esetben valamely, a megye ill. város vala' mely bár alárendelt, de önálló szervének iratait összefogó fondon belül vagy igazgatásilag elkülönülő egységeket /pl. egy ügyosztály iratait/ vagy valamely más, tárgyilag vagy formailag elkülönülő irategyüttest tekintünk. Itt kell meg>■ említeni, hogy az 1950 óta működő tanácsrendszerben a VB. egy-egy osztályának \ iratanyagét nem állagnak, hanem külön fondnak tekintettük: az osztály kettős aláren- \ , ■ \ 1 deltsége következtében ugyanis VB. osztály nem tekinthető egyszerűen egyen- -értékűnek egy régi, pl. polgármesteri ügyosztállyal: ennél sokkalta önállóbb és bővebb hatáskörű. . • e/ Eltértünk a főcsoportba osztás alapelveitől ott, amikor a névvel jelzett személyi levéltárak közül azokat, melyek az illető személy valamely szerv* ben kifejtett működése sorén jöttek létre, az illető szerv fonójához /vagy, amennyi- j ben a működés pontosan nem lett volna meghatározható, s a fondokat levéltár fogja sj össze, egyszerűen o levéltárhoz/ soroltuk. f/ Nem tudtuk végül következetesen érvényesíteni azt az iratanyag lehető egységes szerkezetű bemutatásának már említett igényéből következő törekvést, hogy f az állami levéltári fond iratanyagának a közigazgatás és a jogszolgáltatás szektorába tartozó részeit az államélet ez ágazatai szervezetének ideális rendszerében ábrázolhassuk. A probléma itt elsősorban a feudalizmus korában jelentkezett. Egyrészt ugyanis maga az - elsősorban rendi önkormányzati - igazgatás szervezete nyújtott teret aránylag sokféle - ha az általában feltételezettnél a valóságban lényegesen szükebb körre is szorítkozó - szervezési változatnak. Másrészt az egykorú iratkezelés és az iratanyag utólagos, nem egyszer többszörös levéltári átrendezése is megnehezíti - ha éppen lehetetlenné nem teszi - a jelenlegi irategyütt esek mögött meghúzódó tényleges szervezeti egységek felismerését, elhatárolását és az igazgatás rendszerében megfelelő helyre való beillesztését. Ilyen módon az igazgatási szervezet az iratanyag rendszerezésénél alapul szolgáló rekonstruálásának két lehetősége; a könnyebb, extenziv, minden helyi szervezési vagy éppen csak iratkezelési sajátosságot is önálló szervtlpusnak elismerő, s a másik nehezebb, helyi szervezési sajátosságokat mutató, alapvető vonásaikban azonban azonos jellegű szerveket, funkciókat és formákat minél kevesebb számú főtipusba összevonni törekvő módszer között nem mindig sikerülhetett a kívánatos arány megtalálása. Ez nem egyszer egyrészt a helyi fejlődések mellőzésének, másrészt a sokszor'erőltetettnek tűnő, merev vagy szkematikus tipizálásnak, végered.
