Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertető leltárainak elkészítéséhez. • 1954. [LH 1954/3-4. 92-104. p.]

- 99 -litikai szereplését ismertetjük vázlatosan - mert az iratanyagból ismerjük - ezzel ismét tárgyilag adtunk általános képet a levéltár egy bizonyos forráscsoportjáról. Ismert történeti személyiségek» katonák» politikusok, államé férfiak, művészek stb« kapcsolatát a családdal - ha ez az iratanyagban, levelezésben jelentkezik - szintén ki kell emelni.

Az ismertetésnek ki kell terjednie az időközben a családba beházasodott idegen családokra, ezek birtokaira is - amennyiben a családdal, a levéltár iratanyagával összefüggésben vannak. A feudális birtok az idők folyamán állandón uj gyarapodásokon és csökkenéseken megy keresztül - többek közt éppen a hozományok és leváló leányágak vonalán - mindezt az iratanyag szeizmográfként érzékeli. így rakódnak rá idegen forráscsoportok egy-egy uj birtokkal /s

a

birtok előzményeire, korábbi tulajdonosaira vonatkozó forráé sokkal/ és válnak ki birtokok, amelyekre vonatkozó forráscsoportok a kiválás idején rendszerint megszűnnek «

Ennek

megítélésében is a fontosság, jelentőség mérlegelése a döntő.

Az ismertetésnek általában, a házassági, rokoni, peres alapon történt birtokgyarapodás vagy csöldzenés felvázolásán túl, végig kell kísérnie az egyéb utón /adomány, zálog, vétel/ történt birtokszerzés folyamatát, a birtokosztályok sorozatát, Ebből a szempontból helyes a család történetében rendszerint generációnként bekövetkező fordulópontokat végigkísérni - ezek többnyire a birtokos végrendelkezésének, halálának idején találhatók, amikor az utódok veszik kézbe továbbra a birtokot. Mindezek pedig arra szolgálnak, hogy az ismertetést elolvasó kutató tudja* ebben és ebben a korszakban erre és erre a területre, birtokra rejt - vagy legalábbis* rejthet - adatokat a levéltár.

A birtoktörténet jelenti a bírtokszervezet fejlődésének felvázolását is. Nagyobb birtokkomplexumoknál: milyen uradalmakra bomlott a családi jószág, melyek voltak a caput

bono rum-ok;

ezek milyen tiszttartóságokra bomlottak? melyek voltak a birtokigazgatás főbb szervei? Ha a birtokigazgatás differenciálatlan - ennék a leírása. A történeti fejlődés megmutatása ebben a tekintetben. Helyes, ha az ismertetés röviden kitér a gazdálkodás jellegének, típusának egészen futó ismertetésére 1st volt-e allodium

a

birtokon? milyen méretekben?melyek a fő művelési ágak? /szemtermelés, állattenyésztés, szőlőművelés, erdőgazdaság, stb./ milyen egyéb gazdasági források voltak a birtokon? /bányák, manufaktúrák stb./. £zek az adatok általánosságban rámutatnak a kutató számára: milyen jellegű a gazdasági forrásanyag; felhívják a figyelmét: milyen főbb problémacsoportokra kereshet választ az anyagban.

Már most megjegyezzük, hogy a levéltárismertetést készítőnek nem feladata az, hogy az elmondott szempontokból részletekbe menő külön kutatást végezzen. A cél nem a család-birtoktörténet részletes feldolgozása, hanem a fejlődés hagy vonalakban történő felvázolása, az iratanyagból elsősorban kidomborodó, szembeötlő, karakterisztikus vonások lerögzitése. Ezt pedig már a levéltár rendezése közben vagy ha nem előzte meg az ismertetést rendezés , az iratanyag átnézése közben fel kell ismerni. A határt természetesen nehéz megszabni: milyen mélységig, részletességig hatolhat be az ismertetés a tárgyalt kérdésekbe. Hogy egy család-birtoktörténet túl részletes, vagy túl elnagyolte, itt a szubjektív értékelés ingadozhat. Ha azonban a családtörténetet állandóan az iratanyag szakadatlan megújuló genezisével szoros kapcsolatban látjuk és kezeljük; ha megírásában a forrásanyag korszakonként! áradását vagy apadását vesszük szüntelenül mércéül; ha megtanítjuk a kutatókat arra, hogy egy levéltárt kissé “levéltári** szemmel, tehát az iratanyag és az azt létrehozó élet szerves, fejlődő kapcsolatában tekintsen - annyit mondhatunk: mindaddig nem túlzottan részletes egy ismertetés, amig lehetőleg összefogott