Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertető leltárainak elkészítéséhez. • 1954. [LH 1954/3-4. 92-104. p.]
- 98 -széféből következően. A következőkben, amikor az ismertetés egyes fázisait igyekszünk külön-külön szemügyre venni, az első típust, mint legáltalánosabbat, vesszük alapul, majd rámutatunk a típusok közti különbségre. A családtörténet fontosságára már utaltunk a hivatali és családi levéltárak összehasonlításakor» Nem valamiféle öncélú história-Írásról,családi krónikáról van szó ebben az esetben. Levéltári szempontból egy birtokos család egymást felváltó generációi mint iratképző szerv egyes korszakai jelennek meg; ismertetésük tehát kontúrját adja meg az általuk teremtett iratok jellegének. Ezen túl pedig a családtörténet nagyjából megadja — éppen a fentebb kiféjtettek alapján - az iratanyag fő tárgyi, tartalmi vonatkozásainak a vázlatát is. A család kiemelkedő tagjai életének, működésének ismertetésével kapcsolatban kell beszélni a birtokok történetéről is - a család- és birtoktörténet tehát egyetlen, folyamatos elbeszélést alkot. Mindenekelőtt Írni kell a család feltűnéséről a történelemben. Fel kell vázolni az ősi birtokok fekvését, kiterjedését, /Teasnészetesen csak akkor, ha a megfelelő középkori oklevelek a levéltárban találhatók. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a levéltárismertetés nem öncél, hanem az anyag közelvitele a kutatóhoz - igy a család keletkezésének történetét elég egy-két mondatban élmondani, ha azt egyéb forrásokból tudjuk csak rekonstruálni, nem az iratanyagból magából. Ha viszont a megfelelő középkori oklevélanyag a levéltár részét képezi,a birtokok korai alakulásának ismertetésével a család megjelenésének, emelkedésének felvázolásával már nagy vonalakban magát az iratanyagot, a középkori oklevelek főbb vonatkozásait íbj»>, mertettük tárgyilag./ A legtöbb családi levéltár esetében arról van szó, hogy nem a birtokos család volt a korábbi iratanyag megteremtője - a család csak a későbbi századokban szerezte meg vétel, adomány címén birtokai jó részét és a birtokokra vonatkozó okleveleket, iratokat ezekkel együtt. Ahogy a magyar nagr birtokos osztály, arisztokrácia több ízben szinte teljesen kicserélődött a magyar történelem folyamán - levéltáraink is korábbi korszakokra vonatkozóan más családokra vonatkoznak. Ez vagy úgy történt, mint a Festeticsek esetében, akik csak a XVII.században jelennék meg a magyar történelemben és idővel felvásárolják a tönkremenő Gers ei-Pethő birtokokat, vagy mint a Károlyiak esetében, akik egyszerű középbirtokosok a korábbi századokban és a XVIII. században - a ''modern*1 magyar arisztokrácia kialakulásának századában - szerzik meg óriási birtokaikat, közte a hatalmas Báthory-jószágokat stb. Ha az iratanyag jellege, mennyisége úgy kívánja meg - az ismertetéseknek ezekre az előzményekre ki kell terjednie. A Festetics-levéltár családtörténeti részének első fele tehát a Gersei-Pethő család története lesz, a Pethő-birtokok története. /Természetesen a levéltárismertetés nem mehet bele a legapróbb részletekbe, nem ismertetheti az összes, sokféle eredetű, szerzett birtok előtörténetét. Itt, ahogy már mondottuk, a meglévő iratanyag arányai, fontossága, kiemelkedő, szembeötlő volta az irányadó./ Megjegyzendő, hogy közép- és kisbirtokos családok esetében a birtokok fluktuációja nem ilyen nagymértékű, a kérdés kifejtése tehát általában egyszerűbb. A családtörténet ezután a generációk fejlődése vonalán nyomon követi a család életét. Ezzel lényegében az iratanyagot alkotó, gyarapító főbb szereplők életét kíséri végig: hivatali, katonai vagy politikusi pályafutásukat. Ha egy-egy személy működése csak a köztörténetből vagy egyéb forrásokból ismeretes, de a levéltár valamilyen okból nem tartalmaz rá adatokat - tehát nem volt "iratképző" szerepe a levéltár kialakulásában ~ legföljebb csak utalunk rá. Ha azonban egy szereplő /egy végvári kapitány, megyei tisztviselő, országos méltóság, országgyűlési követ, politikus, stb., stb./ közéleti po
