Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertető leltárainak elkészítéséhez. • 1954. [LH 1954/3-4. 92-104. p.]
- 95 » mellékesen, saját "belső szervezeti fejlődésére vonatkozóan is teimel iratokat. A kettő egymástól különválik: az iratképző szerv irahd ebben az esetben természetesen nem az iratképző szerv történetét világítják meg elsősor"ban /ezt legfeljebb mellékesen/, hanem ilyen vagy olyan vonatkozásban az ország történetét, mert n^n az iratképző szerv történetének formálása céljából jöttek létre, hanem az ország történetének formálása, vagy őzzel a törekvéssel kapcsolatos bonyolult, sokrétű igazgatási feladatok megoldása céljából. Mi a helyzet a családi levéltárak esetében? Az iratképző szerv ebben az esetben maga a birtokos család. Hogyan •’termeli" az iratot? Részben egy- * szerűen gyűjti más iratképző szerveknek a családra.vonatkozó iratait, részben maga is iratokat alkot - de önmagára, a családra, a család vagyonára vonatkozóan elsősorban. Az irattermelő szerv működésének célja tehát elsősorban önmagára, az irattermelő szervre, a családra irányulj ennek történetét világítja meg. /Azért hangsúlyozzuk, hogy "elsősorban", mert hiszen, amenynyiben például a család egyik tagja hivatalt, méltóságét visel - az iratanyagnak ezzel kapcsolatos része már eleve nem a családra, hanem az illető hatáskörön keresztül szélesebb területre terjed ki. Félreértés elkerülése végett pedig meg kell jegyezni, hogy ez az iratanyag.ob jektive - attól eltekintve, hogy a család saját belső szükségletei hozták.létre, és ssubjek tive önmaga gazdasági, társadalmi, személyi igényeinek kielégítése volt a mozgató rugó - mindenekelőtt természetesen nem létrehozója miatt érdekes, hanem a benne tükröződő gazdasági, társadalmi, politikai tartalom miatt/. Egy családi levéltár esetében tehát - eltérően a hivatali levéltáraktól — az irattermelő szerv története egybeesik azzal a történettel, amelyre az iratanyag vonatkozik. Az elmondottak a későbbiekben a levéltárismertetés módszerével kapcsolatban az ismertetés családtörténeti részére vonatkozóan fontosak - a családtörténet szerepének fontosságára utalnak. Arra, hogy családi levéltárak esetében a család történetének fontosabb, kimerítőbb szerepe van, mint hivatali levéltárnál a hivataltörténetnek - az iratanyag jelentős részénél, típusainál egyenesen pótolja a tárgykifejtést. Lényeges különbség a két tipusu levéltár közt elvileg az, hogy mig egy hivatali szerv bizonyos meghatározott rendszerben, ütemben, keretek között termeli az iratokat,.a család nagyrészt esetlegesen teszi ezt. A személyi momentumnak, a véletlennek hasonlíthatatlanul nagyobb szerepe van. /Kivétel ez alól a birtokigazgatás szervezetének működése, ahol ilyen vanj ez a hivatali szervek működéséhez hasonlóan funkcionál./ Éppen ezért iratanyaga heterogénebb, az elütő típusok nagyobb változatosságát teremti meg. Egy-egy hivatal jogköre, hatásköre - még a legnagyobbaké is - aránylag egyszerűbben körülhatárolható, felvázolható /éppen mert nagy tartalmi egységekről van szó/, mint egy nagyobb család életének, működésének több évszázados, változatos területei. A családi levéltár iratanyaga jellegében is erősen elütő a hivatali levéltárakétól - közvetlenebbül a napi élethez, az élet közvetlen megnyilvánulásaihoz simul. Végül rendszerében is más - többnyire különböző időkben, mesterséges rendezéseken mentek át az iratok. Az elsorolt néhány szempont /és nyugodtan lehetne kibővíteni a sort/ már önmagában is indokolja, hogy erősen aláhúzzuk a különbségtevést a hivatali és családi levéltárak között, A továbbiakban megkíséreljük levonni ennek konzekvenciáit-a családi levéltárai ismereteire-vonatkozóan^ Az első nehézség, ha most már a családi levéltárak körén belül maradunk, ezeknek a licitáraknak egymástól való különbözősége. Nagybirtokos,
