Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertető leltárainak elkészítéséhez. • 1954. [LH 1954/3-4. 92-104. p.]
- 96 -közép- és kisbirtokos nemesi családok, egyes személyek iratai, gyűjteményei váltakoznak a családi levéltárak osztályán. Forrásanyaguk jellege, összetettsége ennek megfelelően más és más. Ha mégis megkíséreljük tipizálni a levéltárakat, nagyjából 3 csoportot választhatunk szét. A levéltár jellegét - a forrásanyag jellegét és a levéltár összetettségi fokát -a családi birtok nagysága, a család egyes tagjainak rendi hovatartozásából következő politikai szerepe szabja meg. 1. Kis-középbirtokos családi levéltárak. Az anyag nagyobb részét birtokjogi, jogbiztositó iratok képezik, a birtokok szerzésével, zálogolásaival, cseréivel, osztályaival stb. kapcsolatosan. Erre, mint magra,épül rá a családi pénzügyekkel, ingatlanvagyonnal kapcsolatos iratanyag, különféle nyugták, elismervények, elszámolások. A harmadik forráscsoport a családi levelezés és általában a missilis-anyag. Minded kiegészíti az esetleges megyei szereplésre,hivatali pályára vonatkozó iratok csoportja? családi perek és egyéb perek iratai? végül idegen, beházasodás által bekerült iratanyag, más családokra vonatkozó Írások. A missilis-anyag és az utóbbi három, többnyire nem nagy terjedelmű. Ezeknél a családoknál, a birtokigazgatással kapcsolatos iratanyag többnyire nem jelentős - a birtokigazgatásnak csak bizonyos fázisai értek meg az Írásbeliségre, s ezeket' sem őrizték, tartották meg nagy becsben. A legáltalánosabb eset, hogy a birtokjogi stb. iratok egyetlen sorozatban vannak, a missilisek jelentős része, a gazdasági és a modernebb iratanyag rendezetlen, ill. az O.L. rendezésében található. 2. Nagybirtokos családi levéltárak. Komplex jellegük emelendő ki elsősorban. A birtokjogi, ingó vagyonnal, pénzügyelkel kapcsolatos anyag alkotja itt is a magot - persze a méretek, a család, szerepének megfelelően,sokkal nagyobbak. Missilis-anyaguk is gazdagabb? míg az előző típusban a családtagok levelezésen alig túllépő missilisek vannak többnyire, itt gyakran országos méltóságokkal, politikusokkal folytatott levelezés található. Egészen külön, nagy csoportot alkotnak a birtokgazdálkodás iratai: a birtokigazgatás /provizorok, jószágigazgatók, jogügyigazgatók, fiskálisok iratai, gyakran egész regisztraturái, úriszéki iratok/ és a birtokkezelés iratai /számadások, ispán! iratok, jövedelem-, terméskimutatások stb./. Gyakran külön egységeiként épülnek be a levéltárakba a család egyes tagjainak méltóságaival /nádor, országbíró, bán stb./ kapcsolatos politikai természetű íratok és a politikai-társadalmi élet számos kisebb vagy nagyobb jelentőségű terrénumával kapcsolatos források csoportja. Többnyire számos kisebb-nagyobb sorozatra bomlanak - részben a család által eredetileg rendezve, részben egykorú regisztraturákra, részben az O.L-ban rendezve. 3. Kisebb gyűjtemények, egy-egy személyhez kapcsolódó iratanyag. Ezek azonban szorosabban nem tartoznak pillanatnyilag a vizsgált probléma körébe. A rendszer, struktúra szempontjából még inkább elválnak egymástól a családi levéltárak. A levéltárismertetéssel foglalkozva közelebbről éppen ez érdekes. 1. A levéltárak egy jelentős-Tésze a XVIII.sz. végén, vagy a XIX.sz. elején mesterséges, területi vagy tárgyi /vagy a kettő kombinációja/ rendezésen meat át. A birtokjogi iratokat megyék vagy egyes uradalmak, sorrendjében, ezen belül gyakran birtokok, falvak szerint rendezték, az egyéb jellegű iratokat pedig tárgyi felosztás szerint. Külső megjelenésükben scrinium, capsa, ladula stb., ezen belül gyakran fasciculus, végül numerusokra oszlik a rendezés. Az elvben, az elv kivitelezésében, pontosság tekintetében széles ská- Taju változatok vannak - a típus azonban nagyjában egy.
