Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - (Alap)leltár - Alapleltári utasítás. [csomójegyzék és repertórium bevezetéséhez javított tervezet] • [1956 k.] [LOK sz. n.]
egyes lapoknak ( koabináoiój ából A levéltári álladók bővülése, egyes állagoknak több állagra való felbontása, vagy elbn^ tévedésből különálló állagokként kezeiteknek összevonása a sorszámozás rendjét állandóan megzavarhatja* Êp en ezért a leltárlapok sorszámát csak belső használatra szánt, operativ tényezőként kell kezelni, amely alkalmas arra, hogy a leltállapokat bizonyos rendben kezeljük, őrizük, zx esetleges elvesztőt azonnal észrevehessük. Sanélíogva elegendő, ha ideiglenesnek tekintett, itonnal felírt sorszámokat teszünk a lapokra. A leltározása során gyakran felmerül a leltározó előtt az a Kérdés, hogy iáit tekints an egy állagnak /iondnak/. ßz a kérdés í elvető dix bármilyen levéltári lel tár-szerű segédlet, tehát a csőiig jegye ók, az alap- és ismertetőleltár, vagy akár az útmutató esetében is* A kérdés megoldásánál segítséget nyiakjt az 195o.évi alapleltározási útmutató is* Desnos és valamennyi tipasn állag esetére alkalmazható definíciót nyújt a levéltári állagra a Budapesti l.sz.Állami levéltár belső használatra készült útmutatója, amely az aíao altokban fogalmazza ezt neg: külön keletkezés, külön elnéveaés, kilön segédkönyvek - ha vannak -, gyakran ezenfelül kilón tárgy, külön évkör, kilön irattári rendszer. álLa^egnévezése. Az ál ag egykorú cinét /nevét/ jegyezzük itt fel, eredeti alakjában íx/az eredeti nyelven / de ha k hibás, nem közkeletű, vagy félreérthető, akkor megfelelő magyarázattal ellátva. 4 ./ Az állag helye. Itt az 195o.óvi Útmutatóban foglaltak követése javasolható, de nem kötelező. Ebben, mint ismeretes, betűkből és számokból^lló^gyMMtaf^ jelekask
