Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - (Alap)leltár - Megyei és városi közlevéltáraink alapleltárairól. • 1952. [LSZ 1952/2. 28-34.p.]
29 -megjegyzésekkel szolgáltak, az elkészült leltárlapok kiértékelésére - részint a váratlanul felmerült nagytömegű egyéb teendő, részint konkréten meglévő szervezési hibák következtében - csak 1952 tavaszán kerülhetett sor. Bnnek a kiértékelésnek egészen rövid, inkább csak tipikus jelenségekre rámutatni kívánó összefoglalását szeretnék a következő sorok tartalmazni, i Már a felszabadulás előtt is egyre sürgetőbb szükségként merült fel a magyar történettudomány művelői között az az igény, hogy a levéltárakban bárhol őrzött iratanyagról, országos, egységes szempontú áttekintés készüljön.. Ezzel azonban szorosan együtt járt volna az akkor még sérthetetlen magántulajdont képező családi, egyházi, vállalati levéltári anyagnak, valamilyen egységes állami ellenőrzése, állami felügyelet alá vonása. Ez viszont az anyag elzárásában nem ok nélkül, különösen érdekelt tulajdonosok részéről olyan heves ellenállásba ütközött, hogy a még. a legtöbb európai országban már régen meglévő állami levéltári felügyeletnél lényegesen lazább ellenőrzést jelentő Levéltári Főfelügyelőség felállítására is csak a felszabadulás után az 1947 évi XJI. te.-vei kerülhetett sor. Történet tudományunk megnövekedett feladatköre azonban szükségessé, a fordulat évében lényegesen meggyorsuló fejlődésünk pedig lehetővé tette azt, hogy 1950 nyarán végre uj, korszerű levéltári törvény szülessen me'g. Az uj levéltári törvény egyik legfontosabb intézkedése az volt, mely végre lehetővé tette az országszerte szétszürt iratanyagnak a háborús események következtében immár sajnos nagyban megnövekedett jelentőségű felmérését: alapleltározását. A rendelet végrehajtási utasításában megállapított leltározási minta az Országos Levéltár által 1949-ben megindított alapleltározásnál használt formát vette át: ennek megfelelően kellett immár országosan elkészíteni - elsősorban a volt törvényhatóságok levéltárainak - alapleltárait. Ezek a leltározási munkálatok kétségtelenül nagy nehézségekkel indultak. Súlyos akadályt jelentett sok helyen az anyag elhagyott állapota, melynek oka - a levéltárosnak szakfeladatai helyett sokáig közigazgatási munkakörben való foglalkoztatása - még a leltározás megindulása után is sokáig éreztette hatását. Természetes is, hogy a közigazgatási munkából kiváló levéltárvezető csak bizonyos idő múlva szokott hozzá ismét ahhoz a munkához, melyet utoljára talán csak Országos Levéltári gyakorló éve alatt végezhetett. Nagy nehézséget jelentett az is, hogy nem egy helyen a levéltárvezetÖt a közigazgatás csak január 1-ével tudta a levéltári munka számára átadni, s a téli hónapok alatt nehezen végezhető raktári munkája, az újonnan alkalmazott munkaerők és raktár» kezelők betanítása annyi időt vett el, hogy a tulajdo nképeni leltározás csak március hónap táján indulhatott meg, s igy tulajdonképen 4-5 hónap alatt bonyolódott le. Az alapleltározás maga kettős célt szolgál: 52-10.831/R né.
