Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - (Alap)leltár - Megyei és városi közlevéltáraink alapleltárairól. • 1952. [LSZ 1952/2. 28-34.p.]

- 30 -egyrészt kell*

hogy kiinduló pontul szolgáljon a levéltár adminisztratív és gazdasági ellenérzéséhez, másrészt — s ez a főszempont — szükséges, hogy a most meginduló "tervszerű tör— ténetkutatás az alapleltárat minél nagyobb mértékben tudja , kiindulópontjául használni. Ezt a kettős funkcióját az alapleltár úgy tudja betölteni, hogy teljes áttekintést ad a levéltárakban Őrzött anyagról: számbavesz minden iratsorozatot, a számbavétel során egyesíti az esetleg szétszakadt, azóta részeiben Önálló életet élé iratsorozatokat, számszerű adatokat közöl a levéltárak terjedelméről és az iratanyag tárolási módjáról, s az azt elősegítő anyagi eszközökről, végül megjelöli a még elvégzendő teendőket is. Ami pedig ezen tulmenőleg nagy jelentőségű eredmény az alapleltározásban: lehetővé teszi a levéltárosok qgyéni tudásának intézményes lerögződését: a levéltárosnak most végre érdemes lerögzíteni mindazt a tudást, apró megfigyelést, részlettapasztalatot, melyet az anyaggal való foglalkozás esztendei alatt összegyűjtött és magáévá tett. Érezheti, hogy tudásával most egy magasabb, országos jellegű tudományos munkálat egyik jelentős láncszemévé válhat•

• Elsősorban u.i. e felsorolt kérdőpontok azok, amelyekből az alapleltárakat, a történetkutatás igényeinek már magasabb fokon is megfelelő, leiró leltárakká lehet kifejleszteni. Ezért ezen pontok megfogalmazásánál és megválaszolásánál mutatkozó legkisebb hiányosság is feltétlen megérdemli azt, hogy alaposabban rámutassunk. Hiszen ezáltal tudományos szempontból egyik elkövetkező legfontosabb tervmunkánk a leiró leltár elkészítéséhez nyújthatunk segítségét;^ .

E hiányosságok során elsősorban a leltárak egyenetlenségére 52-10.831/Rné.

Ezt a kettős célját az alapleltár általában mindenhol elérte. A levéltári admiaiást ráció és ellenőrzés szempontjából lényeges feladatot: a teljes anyag felmérését és számbavételét,, a leltárak általában mindenhol megoldották.

Mindenhol tartalmazták az 1951 márciusáig levéltárba került iratanyagot, s bár a folyóméter átszámítása körül eleinte kisebb-nagyobb nehézségek mutatkoztak, mégis általában egyséfes számszerű adatokban: folyóméterben, csomó és kötetszamban onkretizálják az iratanyag-eddig csak levéltáros által,vagy talán pontosan még általa sem ismert-kiterjedését. Hasonló módon általános összképet adnak az anyagok tárolási módjáról és áttekintést nyerünk - bár itt már korántsem egységes szempontok alapján - a levéltárakkal kapcsolatos teendőkről is.

Hasonlóan felelnek meg általában az alapleltárak a történetkutatás igényeinek is. A kutató történész munkáját megkönnyíteni elsősorban hívatott kérdőpontok /az anyag tárgya, leírása, irattári ^rendszere és a kutatás lehetősége/ kitöltésénél azonban mutatkoztak bizonyos kisebb hiányosságok.

Ezek a hiányosságok általában nem veszélyeztetik az egész munka sikerét, de a kiértékelés során feltétlenül kell, hogy felhívjuk rájuk a leltározók figyelmét.