Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - (Alap)leltár - Útmutató az ismertető leltár készítéséhez. • 1952. [864-135/1952 LOK]

A ko.rt a kezdő és végső év határozza meg. Ha pontos me 'Ha ­tározás lehetetlen, meg kell elégedni a hozzávetőlegessel. Ha a megjelölt időhatárokon belül az .anyag nem egyenletesen oszlik meg, az ismertető szövegben azt is fel kell tüntetni, hogy zöme milyen időszakra esik. A tárgy meghatározása jelenti az ismertető leltározás leg­nehezebb feladatát, ez veti fel a legtöbb problémát, Alapelvül itt is az ismertető leltár célkitűzését kell tekinteni, azt t. i., hogy a kutatónak utat mutat. Azt mutatja meg, hogy az iratanyag erdejében merre induljon, ha keres valamit és hova ne menjen, mert arra hiába jár. Arról tájékoztat, hogy hol érdemes kutatnia, de azt nem mondja ,meg, hogy -ait fog találni. Megjelöli^ hogy milyen_fajta ügyek szerepelnek a kérdéses anyagban"^de^ném" sorolja fel a konkrét egyedi ügyeket. -Az útmutatás azonban különböző részletességű lehet.'Ti, külkeres­kedelem a 18^ században, borkivitel a 18. század második felében, borkivitel Lengyelországba az 1770-es években, a kassai kereskedők borkivitele Lengyelországba 1777-ben, kerekes András kassai keres­kedő ^borkivitele Irakkóba 1777 decemberében. A példák közül az u­­tolsó konkrét„egyedi ügy,,semmiképen sem tartozik az ismertető lel­tárba. ")e a többi példa már mind ügyfa jókat jelent, tehát felvehe­tő, Melyiket vegye fel a leltárkészltő, milyen részletes legyen az ismertető leltár tárgyi útmutatása? kétségtelen, hogy azt a kutatót, aki kerekes András kassai kereske­dő 1777 decemberében Irakkóba kivitt borszállitmányának történetét akarja megismerni, jobban eligazítja olyan útmutatás, hogy kassai kereskedők borkivitele Lengyelországba 1777-ben, mint olyan, hogy külkereskedelem a 18. században, ha az is tény, hogy az utóbbi is megadja az irányt, amelyen elindulhat, A további tájékoztatást ?nár az egyéb segédkönyvekben keresheti. Ez nem azt jelenti, hogy az ismertető leltár ne törekedjék az el­érhető és a még célszerű részletességre a tárgy meghatározásánál. Es nem jelenti azt, hogy a kisebb tárgyi kategóriákat mindenképpen nagyobbakba vonja össze. A döntő ekintetben az, hogy egyrészt mi­lyen tárgyak szerepelnek a kérdéses anyagban, másrészt, hogy mi­lyen az anyag rendszere. Ha a kérdéses anyagban csak a lengyel borkivitelre.vonatkozó ügyek vannak, a tárg'ymeg jelölés nyilván ez lesz, nem pedig borkivitel vagy külkereskedelem, vagy kereskedelem, vagy árutermelés. Há .zb'n­­ban a lengyel borkivitelen kivül, tárgyilag nem tagolódva, még, osztrák borkivitel is szerepel az anyagban, a tárgymegjelölés a borkivitel lesz-. Ha pedig a borkivitelen,kivül még marhakivitel is szerepel az anyagban, a tárgymegjelölés a külkereskedelem lesz. És ig y t ovább. LOK. 52-9110.TN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom