Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése. Benne: 124538/1958 LOK sz. rendelet. • 1958. [LH 1958/1-2 107-120. p.]
b) valamely szerv valamely kérdés megvizsgálására vagy intézésére kiküldött egy alkalmi: bizottságot albizottságot választmányt előadót vagy létrehozott egy külön átmeneti referaturát ö az ennek működése során szervesenJétrejött iratanyagot a bizottság- előadó stb. tevékenységének befejeztével' saját levéltárába olvasztotta be(így Jöttek létre például a csaknem minden vármegyei levéltárban megtalálható inszurrekcionálís íratok - az ínszurrekcíó ügyeinek intézésére a megye egy állandó bizottságot küldött kL mely saját hatáskörében, saját számok alatt levelezett és irattár ozotl majd pedig működésének végén iratait jelentésével együtt ennek mellékleteiként bemutatta a közgyűlésnek» mely levéltárba tétette. Ilyennek tekinthetők főleg a régebbi időkben az úgynevezett hivatali hagyatékok ts. az « NN alispán Iratai vagy *XY főszolgabíró iratai» cim alatt őrzött gyűjtemények is.) C) Valamilyen alkalmi célra egy szerv működése során ennek regisziraturájából kiemeltek meghatározott tárgyú iratokat s azokat később sem nem reponálták, sem újra nem jelzetellék. tflyen külön csomót levéltáraink mind a feudális* mind a polgári korból igen sokat őriznek. <Vasutépítési íratok* «X és Y községek határpere*, *Alispáni hivatal írószerfogyasztása*, község leégésével kapcsolatos iratok*, és más hasonló címek alatt Mindeneseire gondos vizsgálatnak keli alávetni őket mert lehet hogy egyesek valóban valamilyen külön bizottság vagy választmány iratai. Ra ilyenek, külön állagként kezelendők, ha neminem kell őket külön Jegyzékein!. Világos, hogy míg az A) ”tí) ecetben Joggal beszélhetünk állagról * mivel annak legfontosabb ismérveivel az így kialakított iratcsoportok rendelkeznek - a C) esetben elvileg egyszerű reponendáról van szó, melyet kezelhetünk ugyan továbbra is külön de a tondjegjzékbe külön állagként felvenni nem lehet d) Amennyiben tehát - az alább konkréten felsorolandó esetekben - valamely fond állagokra való bontása is szükségessé válik, minden ilyen londot gondosan felül kell vizsgálnunk, vajon vannak-e bennük állagnak tekinthető részek. Ezen fondok minden állagát az iratok tartalmában is kifejeződő sajátos külön funkciónak ellátására a fondképzö szerven belül létrehozott szerv neve - esetleg az, iraltípus neve - alatt kell felvenni, a szerv nevéhez hozzátéve az i iratai* szót * eseteg az irattlpus nevét Tartalmi alapú megjelölés tehát Itt sem használható. (Helytelen cím például KB ingatlanforgalmi iratai. — Helyes cim - Pesb-Piiis^S ölt-Kiskun vármegye közigazgatási bizottsága, gazdasági albizottságának Iratai. Helytelen cím . Insurrectional! a- - Helyes cím - Zala megye insurrectionális deputatíójának Jegyzőkönyvei és iratat Helytelen cím Erdészeti üzemtervek - Helyes cím . X. vármegye közigazgatási bizottságának erdészeti albizottsága; erdészeti özem tervek. Helytelen cim Képviselőválasztás! névjegyzékek * Helyes cím : N. vármegye törvény ható sági bizottsága központi választmánya, képviselőválasztás! iratok és névjegyzékek stb.. stbJ tik A felső- és középfokon működött államhatalmi, áll am igazgatási és igazságszolgáltatási szervek iratanyagát fond- és állagszinten, minden egyéb szerv vagy személy iratanyagát csupán Tondsziáten kell számbavenni, 4. Álz állami levéltárak viszonylatában állagszinten számbaveendő szerveknek tekintendők az ÍÖ49. Január 4-én ilyenként működött törvényhatóságok és megyei városok. <4950401 megyék és ~ alárendeltségi fokra való tekintet nélkül * városok) valamint azon középfokú államigazgatási szervek, melyeknek közvetlen felső szerve minisztérium vagy más országos főhatóság volL. Az e fogalom alá tartozó szervek pontos megállapításához a törvényhatóságok szervezetének s Tortájának belső tagozódására vonatkozóan'csatolva megküldött útmutatón kívül» - esetleges kétségek esetén. Telhasználható a LÓK által kiadott a polgári kori törvényhatósági közigazgatási tár- 443
