Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése. Benne: 124538/1958 LOK sz. rendelet. • 1958. [LH 1958/1-2 107-120. p.]
iratairól van szó melyek a Jegyzékelés során természetesen külön választandók s a maguk he lyén jegyzékele nd ók. Előfordul, hogy különböző katonai parancsnokságok vagy hivatalok íondjai vaunak e közös tárgyú cím alatt összefoglalva- A jegyzőkelés során ulnd külön-kűlcn rendként kell Jegyzékbevenní őket.) J X fondjegyzékben minden fondot a fondképző pomos neve alatt kell felvenni. À fondképzőt meg nem Jelölő, csupán az anyag tartalmára utaló címeket a lehetőségig el kell kerülni, s csak akkor lehet használni, ha a fond gyűjtemény, tehát több fordkópzö iratait fogja össze uj rendszerbe, vagy ha a fondképző semmiképpen nem állapítható meg. (A helyes és helytelen címadásra általában vonatkozó példákat lásd a 2* d) példái közöli) i b) Egy személy vagy szerv tevékenysége során általában csak egy fond Jön létre, kivéve azt az esetet mikor különlegesen nagymennyiségű iratanyagot különlegeseit differenciált szervezet ben létrehozó szervekről van szó. ilyen esettel azonban az állami levéltárak vonalán csupán a feu dális és polgári kori törvényhatóságok és a megyei városok viszonylatában találkozunk* Ezeknél az egyes szervezeti részlegeket kell fondképzöknek tekinteni rE szervek iratanyagának fondokra* majd állagokra való konkrét tagolását a mellékletben csatolt Utmutató szerint kell végrehajtani Minden más esetben az egy iratképzö szerv működése során létrejött iratanyag összessége csupán egyetlen fondnak tekintendő. (Például a vármegyénél kQIön«külőn fondnak tekintjük a közgyűlést, a főispán, az alispán* a tisztiügyész. a számvevőség, a közigazgatási bizottság, az egyes föszolgabirák stb. iratait. a thj. város'nál s részben a megyei városnál is, ugyanúgy külön íondhak tekintjük többek közölt a közgyűlés* a tanács, a polgárin ester, a rendőrkapitány, a városi adóhivatal irataik Minden más eseb ben azonban egy fond képző iratait egyetlen fondnak tekintjük, úgy mint azt az a) példái közt felsorolt fondok mutatják J c) Ha valamely szerv vagy személy működése megszűnik, a megszűnés időpontjával lezá* rul fondja is. Általában megszűntnek kell tekinteni minden fondképző működését akkor, ha A) törvény vagy a vonatkozó szakterület szempontjából azzal egyenlő értékű törvényes ren* delkezés vagy más Jogszabály megszünteti* * (Így szünteti meg például az 4876. évi te. Zaránd vármegyét, vagy az 4889 évi 28. te. a királyi adótelügyelőségekeL az 4877 évi 24. te. a megyei mérnöki hivatalokat az 4874 évi te. a hiteleshelyekeü B) feladatkörének nagyjából érintetlenül hagyása ellenére is jellegében vagy szervezetében olyan döntő változás következik be, melynek alapján további működésében Joggal tekinthető uj szervnek. (Például- bár a megyei feladatkör, mint általános területi középfokú közigazgatási feladatkör, évszázadok óta napjainkig fennáll. 4848-ban a feudalizmus felszámolása, tehát a nemesi vármegye meg-* szüntetése, az abszoiutkorban a vármegye autonómiájának megszüntetése. 1864^0 közöti ennek az 4848-ban megteremtett formákban önkormányzati alapon történő helyreállítása. 4870-ben uj végleges polgári alapú szabályozása, és 4950-ben a tanácsrendszer megalkotása mindannyiszor oly teljesen uj alapokra állította a megyei szintű közigazgatási és annyira uj szervezeteket hozott létre, hogy az e periódusokban keletkezett iratanyagot Joggal tekinthetjük külön^külön fondnak,) C) Több azonos fokú vagy Jellegű szerv összeolvadása esetén általában valamennyi szerv megszűntnek, és az Összeolvadás következtében keletkező szerv uj szervnek tekintendő* (Például a trianoni békeszerződés után egyes vármegyék egyesítése, összevonása, «közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék« elme alatt valamennyi érintett vármegye fondjait lezárja és az uj néven létrejött vármegye neve alatt uj fond okai kezd. így például ab) pont példáinál említett fondok Győr vármegye és Moson vármegye esetében I923jban mind lezárulnak, s helyükbe lépnek ♦ üyőr Mos on Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesile ti vármegyék» íondjai* - A Hajdú-kerület megszüntetése és Hajdú vármegye megalakulása (4876) lezárja á Hajdú kerület összes föndjaiU s 495Oben Hajdú'Bihar megye megalakulása a tanácsrendszertől függetlenül Is lezárja mind Hajdú* mind Bihar megye összes fondjail -o Megjegyzendő azonban, hogy a ter ül elváltozásnak ez a hatása csakis a vármegyei törvényhatóságok esetében jelentkezik, csak ott Jön létre uj fond* A váltéit)
