Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Komoróczy György: A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ Berettyóújfalusi Kirendeltségének iratai a Debreceni Állami Levéltárban: iratok, 1946–1947: 0,45 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 113-115. p.]
Kűcioróczy György; A SZÖVETKEZETI KÜZPO HT BER ETTYQUJFALUS! KB ENDBLTSÉGÉNEK IRATAI A DEBRECENI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Iratok 1946 4947. - 0,45 iratlm. A felszabadulás időpontjában^ a magyar kereskedelem kapitalista tipusu volt Azok a kereskedelmi elsősorban termelési és fogyasztási, valamint értékesítési szövetkezetek, amelyek a felszaba dulás idején fennállottak, de azok is. amelyek az 1945-ös év első hónapjaiban létrejöttek, szövetkezeti Jeti eg ük és formájuk mellett is a kapitalista Jövedelem eloszlás elvi alapján állottak, tehát végeredményben az osztalékfizetés rendszere szerint a tagok között osztották lei a teljes jövedelmet Sem a nagykereskedelem, sem a kiskereskedelem nem volt állami érdekeltségű, csupán arról beszélhetünk hogy a kiskereskedelem szövetkezeti formái bizonyos fokú tömör ülés! lehetőséget nyújtottak a kisbirtokosok számára a nagybirtok ellen folytatott harcban. Ilyen formák voltak pL a Magyar Gazdák Termelőszövetkezete. Cirok term élők Szövetkezete stb, A termelés fogyasztás és értékesítés, mint a kereskedelmi tevékenység hármas funlcclda, tulajdonképpen a tőkés kereskedelmi vállalatok kezében futott össze s ha ezekben a vállalatokban az államnak volt Is érdekeltsége a tókés termelési viszonyok között legjobb esetben Is csak államkapitalista vállalkozásokról beszélhetünk. 1. A felszabadulás után meginduló gazdasági szervező munka mindenekelőtt a szövetkezett tipusu és ezen belül is a mezőgazdasági termelési, fogyasztási és értékesítési kereskedelmet akarta fejleszteni, elhanyagolva a kezdeti időkben az állami kereskedelmi hálózat kiépítését A szövetkezeti kereskedelem kifejlesztésének első szakasza a földmüvesszövetkezetek meg alakulásával bontakozott ki- A földmüvesszö vetkezetek az első hónapokban spontán, az Öntudata’ sabb paraszti kisár u ter melók és ujgazdák körében alakultak meg s mindjárt indulásuk pillanatában a falusi burzsoázia kezén lévő Hangya szövetkezetek ellen fejlettek ki működést A földművé sszövetkezetek mellett uí fennállottak a felszabadulás előtt kialakult különböző termelői és fogyasztói szövetkezetek is és ugyanakkor fennmaradt az állami érdekeltségű értékesítési hálózat mint a Futura- Hombár stb Az értékesítés., vagyis a felvásárlás, továbbá a termelési, mint üzemeltetési és fogyasztási, valamint a vásárlók részére történő áruközvetités még nem összpontosult a földm üv es sző vetkezetek kezében- Mellettük tehát velük párhuzamosan a felvásárló tevékenységet kapitalista jellegű vállalatok is lebonyolították^ A föidmüvesszövetkezetek alapítását a 431000/1945 FM sz. rendelet szeptember 14-én irta elő országos központjuk, a Föidmüvesszö vetkezetek Országos Központja (FOK) 1946 január végén kezdte meg működését Ennek irányítása alatt működtek a faluban a földm üvesszövetkezetek a lökés jellegű kereskedelmi társulások mellett egészen 1947 közepéig a MOSzK megszervezéséig Az áruellátás az értékesítés és fogya,sztás lehetőségeinek biztosítására az állam ezáltal olyan szövetkezeti formát hozott létre, amely hívatva volt egyfelől segítséget nyújtani a löldművesszövetkezeteknek. másfelől pedig a kereskedelmi élet küzdőterén háttérbe szorítani a kapitalista magánkereskedelmet és a kapitalista tipusu szövetkezeti kereskedelmet Ezt a feladatot látta el a Mezőgazdasági Szövetkezeit Központ Az MSzK nem boltok hálózatából álló szövetkezet hanem határozottan központ amely nem tartott fenn boltokat * Emiatt természetesen nem is tekinthető sem kiskereskedelmi, sem nagykereskedelmi szervezetnek, hanem egyszerűen szövetkezetnek az áruértékesítés és a fogyasztás biztosítására Mint a 2330/1946 MT sz. alapító rendelet meghatározza (M. Közi, márc 3) a szövetkezet célja «a löldmüvelö és városi lakosság jobb megélhetésének biztosítása.# Eszerint az értékesítés és fogyasztás, a felvásárlás és áruközvetilés egyformán feladatkörébe tartozik. De miután a Szövetkezet tagjai a március 1 -én keit rendelet 1. §. 2. b. pontja szerint ^többségükben őstermelők#* az MSzK emiatt termelői szövetkezetnek is tekintendő. Aho~ dd3
