Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Komoróczy György: A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ Berettyóújfalusi Kirendeltségének iratai a Debreceni Állami Levéltárban: iratok, 1946–1947: 0,45 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 113-115. p.]
gyan a rendelet mondja: a szövetkezet működése során <a tagok és mások által termelt mezőgazdasági termények vagy mezőgazdasági ipari termékeknek értékesítése illetőleg feldolgozása, továbbá a tag-nc /őszére . » mezőgazdasági termelőeszközök és fogyasztási cikkek rendelke- V| zésre bocsátása» területén keli, hogy tevékenykedjék. A 2330/1946 MT sz. rendelet a cél és leiadat ismertetése mellett meghatározza az MSzK tagjait^ ezek; a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Mezőgazd isági Termelők Egyesült SzöveL kezete, Olajér tőkésítő Szövetkezel Rizstermelő és Értékesítő Szövetkezet, Cirokíermelö és Értékesítő Szövetkezel Zötdmezötakarmányt Értékesítő Szövetkezel vagyis a Sala őstermelői szövetkezetei. Ezeknek összefogás a és egységes irányítása lehetővé tette a kapitalista kizsákmányolás (elszámolását a szövetkezeten belül, mert mint tagok, a volt szövetkezetek a Központ irányítása alatt állottak s a Központ mind szervezete által, mind a jövedelem elosztás módjánál lógva már nem kapitalista Jellegű volt, hanem az átmeneti gazdálkodásra Jellemző szocialista Üpasu szövetkezet. Az MSzK országos szervezet volt és erősen centralizált intézményként működött Vidéken nem állottak fönn központok hanem csupán kirendeltségek, A kirendeltségek megyék szerint tagolódtak és hatáskörük megyei volt. Semmiféle igazgatási jogkörűk nem volt, csupán a központ utasításainak végrehajtó szerveiként működtek. Személyzetük kiválasztását is a központ ellenőrizte, Bihar megye területén a berettyóújfalui kirendeltség működött. 2, A MSzK berettyóújfalui illetve Bihar megyei kirendeltsége 1056/ 19 47. sz. alatt nyert iparengedélyt a Járási főjegyzőtől. 1946. március 1*^1947. Junius 30. közöli állott lenn. A kezdő dátum pontosan nem állapítható meg. de valószínű, hogy még az alapításra vonatkozó rendelet megjelenése előtt kialakultak a szervezési munkakörök s amikor a rendelet megjeleni akkor a szervezet kezdeti toka már megvolt Megszűnése után hosszú időn keresztül fennmaradt a működése.idején használt fejbélyegzője ; MSzX is. holott már a MOSzK kötelékébe tartozott. A kirendeltség központja, mint mondottuk, Berettyóújfalu volt. A központ — kiépülése után* több osztályra tagolódott; term ény osztály, magosztály. m agier m éltetés i osztály, olajmag, áru. gyapjú gyümölcs, baromfi osztály- Az osztályoknak megfelelő létszámú apparátusa vr»H de a lé^ szám nem ismeretes. A meg yeL központi kirendeltség maga a vidéken nem rendelkezett bolthálózattal tehát egészen eltért a Hangyától vagy a földmű vés sző vetkezetek szervezeti formájától, a hozzá tartozó tag sző vetkezetek nem boltok voltak^ de azok ts lehettek, ez esetben viszont mint szövetkezeti tagok és nem mint a kirendeltség alárendeltjei szerepeltek,. A berettyóújfalui kirendellségnek 31 tagja volt s azok között voltak községi hitelszövetkezetek földmüvesszövetkezetek. Hangya szövetkezetek- is/Lásd a 9. csomóban levő névsort), A tagszövetkezetek bonyolították le a felvá sárlásL nyújtották az áruhitelt A tagszövetkezetek mellett a felvásárló és értékesítő munka, valamint fogyasztási árueb látás a bizományosokon és kereskedőkön keresztül történi 1947 ben 47 gyűjtőkor es kedd és 70 bizományos alkalmazottja volt a berettyóújfalui MSzK nak (9. csomó). Ezek nem voltak UgszöveV kezeli jogú személyek, hanem a kirendeltség alkalmazottai és rendes illetményben részesültek részben fix fizetés révén, részben pedig Jutalékot kaptak az értékesítési és fogyasztási cikkek után A bizományosi hálózat Tévén az MSzK föltétlenül biztosította a felvásárlás fokozásának érdekvédelmét s ugyanakkor az állami árakon történő felvásárlás és eladás egyre Jobban megfékezte. sőt teljesen meggátolta a kizsákmányolást A szövetkezet tehát termelési, fogyasztási és értékesítő szövetkezet volt, de községi boltok és saját üzlethálózat nélkül, így volt elérhető, hogy a földmüvesszövetkezeleknek nem jelentett konkurrenciáL hanem inkább elősegítette azok fejlődését •megerősödését * * A kirendeltség minden tevékenységét köteles volt a központnak (Budapest) jelenteni míg a bizományosok neki tettek hete elunt Jelentést a forgalomról, fontosabb ügyekben pedig levél utján az ügy elintézésének igénye szerint. A kirendeltség szerződési kötött a gazdákkal bízomá. nyosai vagy megbízott kereskedői révéi); a szerződéseket nyilvántartotta. Árupropagandái fej 414
