Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. 1986. 146 p. (Ld. még: Uő: Kapitalizmuskori és szocializmuskori fondok a területi levéltárakban. ÚMKL Közlemények. III. 1988. 47-112. p.) • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Bevezetés. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. I. Általános rész. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. II. Különös rész: megjegyzések az egyes főcsoportokhoz. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. III. Példatár. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Jegyzetek. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. IV. Az útmutató alkalmazásáról. • 1986. [sz.n.]
20 . "C" állagtól a bizottmány által kiküldött bizottságok iratait állagként kell felsorolni. 21 . Ha a járások területe 1861 és 1871 kötött változatlan maradt, akkor az járásra vonatkozó összevonva, 4 fondban soroljuk fel /alkotmányos szolgabiró, főszolgabíró, kerületi szolgabirók - állagokra tagolva -, gyámfelügyelő/. Ha azonban 1867-ben a megye járásait újjászervezték, akkor előtt az 1861-1, azután a provizórium kori, végül a kiegyezés utáni járások következnek betűrendben egymás után. A példatár az utóbbi változatot követi. 22 . Az egyes szolgabirói kerületeket abc rendben kell feltüntetni. 23 . Az újjászervezett járások sorrendje is az abc rendet követi. 24 . A tisztviselők hagyatékával kapcsolatban ld.7.megj. 25 . Megyei levéltárak esetében egy-egy perióduson belül levéltárzáró tényezőnek csak a megye megszűnését tekintjük. Az a tény, hogy a megye területének egy részét elvesztette, vagy egy másik megyével hosszabb-rövidebb időre valamely - esetleg változó szervezeti formában - egyesitették, a megye levéltárán belül legfeljebb a fondok egy részére /elsősorban a központi, politikai jellegű fondokra/ vonatkozólag jelent lezárást, mig a szakszolgálat és járási igazgatás fondjaira nézve változást nem okoz. Ennek megfelelően a két világháború közötti korszak un.közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyéi esetében az egyesítés időpontjával valamennyi összetevő megye levéltárát lezártnak tekinthetjük, annak az egynek kivételével, melynek székhelye az uj komplexus központja lett. Ezen belül a központi fondok, most már a k.e.e. vármegye neve alatt, uj fondként nyílnak meg, de a szakszolgálatok és a já-