Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. 1986. 146 p. (Ld. még: Uő: Kapitalizmuskori és szocializmuskori fondok a területi levéltárakban. ÚMKL Közlemények. III. 1988. 47-112. p.) • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Bevezetés. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. I. Általános rész. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. II. Különös rész: megjegyzések az egyes főcsoportokhoz. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. III. Példatár. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Jegyzetek. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. IV. Az útmutató alkalmazásáról. • 1986. [sz.n.]
- 51 -gatási szervek után következnek 1972-ig e kerületi tanácsok, majd a kerületi hivatalok fondjai. 1974-től - a városi tanács és a kerületi hivatalok vonatkozásában egyaránt - itt is uj fondokat illetőleg állagokat kezdünk. A fővárosi tanács levéltára számára a szémkeretet 1-1000-ig jelöljük ki. Ide kell besorolni a tanács, a Vn, a titkárság, a szakigazgatási szervek iratait olymódon, hogy az egyes főosztályok /önálló osztályok, igazgatóságok/ fondok, ezek szervezeti egységei pedig állagok lesznek, ^zt követően helyezzük el a kerületi tanácsok, majd a kerületi hivatalok envagát. A tételszámos iratkezelés bevezetése a fővárosi tanács esetében is határt jelent, a háttérintézmények vonatkozásában pêdig a megyékhez hasonlóan kell eljárni. A járások', városok /járási josu városok/ esetében a fondjegyzék szerkezete hasonló a megyeihez, illetve a megyei /jogú/ városihoz, lehetőség van azonban arra, hogy az egyes levéltárakb ban a rokon funkciókat ellátá szakigazgatási szervek iratait /pl.ipar-kereskedelem, terv-pénzügy-munkaügy stb./ egységes fondokba összevonjuk. A városok számának növekedése miatt a községek számkeretét lOCl-től kell meghatározni. Mvel a számkeret a XXIII.főcso port esetében ez önkormányzati hierarchiát követi, nincs mód arra, hogy azon városi fondok száméra, amelyeknek ez eredeti keretben nem jut hely, a főcsoport végén jelöljünk ki uj számkeretet. Azáltal ugyanis a városok egy része a községek • » után kerülne. A különféle tipusu községeket/nagyközség, kisközség/, valamint a közös tanácsú községeket a fondjegyzékben abc rendben soroljuk fel, utóbbiak esetében a székhelyközség neve az irány
