Segédletkészítés, adatbázis-építés

Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. 1986. 146 p. (Ld. még: Uő: Kapitalizmuskori és szocializmuskori fondok a területi levéltárakban. ÚMKL Közlemények. III. 1988. 47-112. p.) • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Bevezetés. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. I. Általános rész. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. II. Különös rész: megjegyzések az egyes főcsoportokhoz. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. III. Példatár. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Jegyzetek. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. IV. Az útmutató alkalmazásáról. • 1986. [sz.n.]

- 23 -1929-ben is; amikor a rendezett tanácsú városok fondjai lezárulnak, és olyan esetekben, ha 1S72-&944 között egy-egy város önkormányzati szintje megváltozott.

A fondcsooortok nevének korszakokhoz kötött, pontos meghatározása és az egyes szintek elkülönítése mellett azonban a városi iratanyag felesleges tagolásának elkerülése érdekében mád van a különböző szintű jogelődök és jogutódok levéltárainak összevonására.

Ez az összevonás javasolható, de nem kötelező. Célszerű végrehajtani, ha az önkormányzat szintje a feudális és kaoitalista korban egymásnak megfelelő volt: szabad királyi város - törvényhatósági jogú város; vagy mezőváros - rendezett tanácsú város - megyei város; vagy az illető település községből mezővárossá, majd törvényhatósági jogú várossá fejlődött. Ilyenkor a jogelőd község iratai és a mezőváros levéltára a jogutód törvényhatósági jogú város levéltárába olvadnak. Alkalmazható az összevonás hanyatlás esetén is - íja szabad királyi városból 1871 után rendezett tanácsú város lett. Ilyenkor - nem túl szerencsésen - a szabad királyi város iratanyaga az V. főcsoportba, a rendezett tanácsú város levéltárába kerül.

Ha azonban az illető település a feudális korban mezőváros, majd 1871-től nagyközség volt, a község iratanyagához ne csatoljuk a mezővárosi levéltár iratanyagát. Ilyenkor a községi iratokból - más településekhez hasonlóan - 1944-ig egyetlen fondot képezzünk.

2.A nagyközségek iratai minden esetben «állagokra tagolódnak. Ezt a megoldást alkalmazzuk akkor is, h° az iratanyag terjedelme^, és a település 1945 után várossá vált.