Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. 1986. 146 p. (Ld. még: Uő: Kapitalizmuskori és szocializmuskori fondok a területi levéltárakban. ÚMKL Közlemények. III. 1988. 47-112. p.) • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Bevezetés. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. I. Általános rész. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. II. Különös rész: megjegyzések az egyes főcsoportokhoz. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. III. Példatár. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Jegyzetek. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. IV. Az útmutató alkalmazásáról. • 1986. [sz.n.]
- 22 -II.KÜLÖNÖS RÉSZ: MEGJEGYZÉSEK AZ EGYES FCC^OPCHTOKHOZ l.A IV.4a V.főcsoportok azámkereteit az önkormányzati szervek hierarchiájának megfelelően állaoitottuk meg. Az anyag álén a vármegyék levéltára áll, amit a különböző szintű városok és községek követnek. Városok esetében ügyelni kell a fondcsoportok következetes elnevezésire: a IV.főcsonortban 1871-ig szabad királyi városról, ezt követően törvényhatásági jogú városról beszélhetünk, az V.főcsoportnál pedig 1871-ig mezővárosok /püspöki városok, kamarai városok/, 1872-1929 között rendezett tanácsú városok, 1929-től pedig megyei városok voltak. A feudális és kapitalista korban a városok és községek fondjait következetesen szét kell választani, akár fejlődött az illető helység, akár visszaesett. Ha valamelyik község városi ranvra emelkedett, fondját le kell zárni, és megnyitni egy uj, városi fondot. Hasonlóképpen, ha egy mezőváros 1871- ben nagyközséggé vált, akkor a feudáliskori mezővárosi és polgári kori községi iratok szétválasztandók. A feudális korban - a sajátos hazai városfejlődés miatt - nincs értelme annak, hogy a folyamatos adminisztrációval rendelkező városok iratanyagát, azok jogi helvzetének megváltozása miatt tagoljuk. Ha egy város például a török kiűzése után évekig kamarai város volt, majd ezután szerezte vissza a szabad királyi város rangot, ennek iratait nem kell két részre v bontani. 1871-től azonban kötelező a különféle szintű városi fondok elkülönítése;■ekkor - néhány speciális szakhivatal kivételével - le kell zárni a szabad királyi városok és a mezővárosok valamennyi fondját. Hasonló eljárást követünk