Segédletkészítés, adatbázis-építés

Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. 1986. 146 p. (Ld. még: Uő: Kapitalizmuskori és szocializmuskori fondok a területi levéltárakban. ÚMKL Közlemények. III. 1988. 47-112. p.) • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Bevezetés. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. I. Általános rész. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. II. Különös rész: megjegyzések az egyes főcsoportokhoz. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. III. Példatár. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Jegyzetek. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. IV. Az útmutató alkalmazásáról. • 1986. [sz.n.]

- 19 -e tartalmai kérdésekre helyezve még nagyobbnak tűnik a különbség a kapitalizmuskor! és a szocializmuskori államigazgatási szervek között, ami szinten indokolja a korszakhatárok történeti meghatározását.

A iogszolgáltatási szervek esetében az ügyészségeknél 1946y a megyei bíróságoknál 1950, az Ítélőtáblánál 1949, a járásbíróságoknál, büntetőintézeteknél 1950, a közjegyzőknél 1948 a korszakhatár. E megoldást alátámasztja a bírósági iratkezelés, a sokféle folyamatosan vezetett nyilvántartás, az 191é éta általános főlajstromszámos iktatás, amely az egyes iratokat csak a többéves ügyek lezárásakor teszi szétválaszthatóvár Ha valamely kapitalizmuskorban keletkezett, a koalíciós időszakban még működő szerv iratai csak az 1945 utáni évekből maradtak fenn, ezeket is a kanitalizmuskori fondok közé kell besorolni, és a szocialistakori főcsoportban utalás itt sem szükséges.

11 .

Az 1945-ös korszakhatárt illetően a törvényhatósági szervezet re is vonatkoznak az intézményrendszerről leirtak, azonban itt a levéltári gyakorlat szempontjából más problémával állunk szemben. A vármegyék és a különféle szintű városok iratait a megyei levéltárakban nem külön feudális-kapitalista és külön szocialista fonóként kezelik, ahol a korszakhatár egyetlen fondképző anyagát vágja ketté, hanem két főcsoportra /és alperiodusokra/ osztott levéltárként, amelynek egyes alcsoportjai a feudális, kapitalista és a szocialista korszakba tartoznak.

A közigazgatási fondok egysége érdekében e rendszert fenn

kell tartani a községek vonatkozásában is. Ezek szerint a