Segédletkészítés, adatbázis-építés
Általános - A levéltári segédletkészítés kérdései. Konferencia. Benne: irányelvek az útmutató elkészítéséhez; szempontok a fondjegyzék-szerkesztéshez. • 1960. [LH 1960/2. 3-39. p.]
V alan ennyi hozzászóló kiemeli Ember Győző cikkének úttörő jellegét jelentőségét a Jogai mák tisztázása, a terminológia megjavítása, az elméleti alapvetés körük a témát teljes szélességében átfogó és rendszerező voltát és következetes, egyöntetűen végiggondolt alaposságát Ezek előrebocsátása után azonban némelyek megjegyzik, hogy a cikk definíciói nem tapasztalatból le szűrt, induktive elért, hanem dedukció utján nyert eredmények benyomását keltik. Ezek szerint a szerző nem a meglevő gyakorlat ismertetéséből indul kk hanem az elképzelt optimális helyzetet veszi tekintetbe. Célja Összefoglalás, rendszerezés, nem pedig javaslattétel. A tanulmány re gísztráló jellege bizonyos hiányérzetet keltett Többen hiányolják, hogy a szerző nem készített példatárat fejtegetéseihez: túlságosan elméleti megállapításai igy nem elég világosak az olvasó szá mára. Legtöbben azt hiányolják, hogy nem állapítja meg a gyakorlati és tudományos érdekek össz hangba hozásával a nélkülözhetetlen segédletek Fajtáit, hogy túlságosan szélesre bontja a műfajok skáláját s nem határozza meg az életképes műfajokat hogy a sokféleség irányába halad, ahe lyett hogy az egyszerűsítés irányába haladna. Útmutató és kalauz lényegében egy és ugyanaz a segédlet - inja az egyik hos&zászOlő -, levőltárismertetés és ismertető leltár szintén, lajstrom és Jegyzék majdnem egy fogalmat lakar, raktári Jegyzék, konspektus és repertórium kis fáradság g ai és eredményesen volna egybe olvasztható, s végül a regeszta és katalógus a szerző szerint is azonos segédletek - amihez a hozzászóló még megjegyzi, hogy a tematikai segédleteket is a regeszta fogalma alá lehetne vonni Egyesek szívesen vették volna, ha a szerző történeti mód szerrel kísérli meg a kérdés megoldását mások megjegyzik, hogy nem vette tekintetbe a levél tárak sajátos helyzetét, Többek kifogásolják, hogy a cikk nem érzékelteti kellőképpen a rendezési munka elsődleges ségét a segédletkészítésnek az anyag rendezettségétől való függőségét Hosszabb távra kidolgoz ott segédletkészítés! programot csak hosszabb távú rendezési programra lehet építeni - írja egyik hozzászóló. Van. aki azt kifogásolja, hogy a szerző, annak ellenére, hogy elismeri, minden segédletet azon a fokon kell készíteni, amely Tokig az iratanyag rendezett mégis azt állítja, hogy elméle tű eg bármiféle segédlet elkészíthető bármikor, mindenféle rendezettség! fokon HL állapotban levő anyagról. Egyik hozzászólónak az a benyomása, hogy a szerző objektive megkerüli az utolsó Te jezetben tárgyalt problémát a segédletek készítésének sorrendjére vonatkozó kérdést amikor csak általánosságban kíván vele foglalkozni, eltekintve a különleges igények tőt amelyeket levéltá rainknak időnként soron kívül ki kell elégíteniük. Vannak, akik szívesen vették volna, ha a cikk a segédleteket nem szintjük, hanem funkcióik szerint csoportosítja.. Többen hangoztatják, hogy a levéltárak fő feladataikat 3 <4 fajta segédlettel jobban el tudják érni, mint a felsorolt 47 fajtával Egy másik hozzászóló szerint kél csoportba kellene foglalni a segédleteket egyikbe kerülnének azok^ amelyeket minden anyagról el kell ké szíté ni, a másikba a, többi Van, aki a cikk egyes definícióival és terminológiai Javaslataival száll vitába. Szerinte a le véltár rendeltetését nem két hanem három pontban kellene meghatározni; egyik a megőrzés, (az egyszerű őrzés helyett), a másik a belső rend biztosítása (erről Ember Győző cikke nem szól) és végül a harmadik a kutatás elősegítése (a használhatóvá tótel helyett). Ugyanez a hoz zászóló célszerűnek tartja, ha az egyes segédlettajták csak egy-egy funkciónak feleinek meg. Az egyes részletkérdések közűi legtöbben az útmutató kérdéséhez, a cikknek ezzel kapcsa latos megállapításaihoz szólnak hozzá, az útmutatóból a levéltári rendszerek los megoszlását töb ben elhagyandónak vélik. Mások a két utolsó kérdőpont elhagyását javasolják Egyik hozzászóló nem helyesli, hogy a szerző a tárgyat a levéltártörténet módszerével kívánja kifejteni s óva int a részletes, hosszabb tárgyelem zéstől A hozzászóló szerint épp a tárgy az. ami a kutatót a legjobban érdekli ezért ha már az útmutatóban az egyes állagokat felsoroljuk, röviden meg kei lene adni azok tárgyát is. A hozzászólók egy része az Útmutatót feleslegesnek tártja. Ez a segédlettipus * írja egyi kük nem ígér lényeges ismeretgyarapodásl annyira szűkszavú hogy nem éri meg a nyomda festéket Szerinte van e®nél sokkal alkalmasabb segédletfajtánk â csomójegyzékkel kiegészített a fondok-állagok-sorozatok fogalmának tisztázása által tökéletesített alapleltár. Másik vélemény szerint az Útmutató eddigi segédleteinkkel szemben nem ad sem dokumentációs értékű többlet 23
