Segédletkészítés, adatbázis-építés
Általános - A levéltári segédletkészítés kérdései. Konferencia. Benne: irányelvek az útmutató elkészítéséhez; szempontok a fondjegyzék-szerkesztéshez. • 1960. [LH 1960/2. 3-39. p.]
tájékoztató adatai korlátoltak, mert ott ahol egy tárgykörbe tartozó Iratok összessége több cső □ ót tesz kt valamennyi csomóra nézve összevontan adják meg a csomókban Őrzött iratok ügykörét holott a csomónkénti tárgyiam er tetős hasznosabb lenne. Ugyanez a helyzet - szerinte « a repertóriumoknál Bz különösen olyan iratok esetében hátrányos, amelyekhez nincsenek mutatók. A vélemények a mélyszintű segédletek készítését tekintve is eltérnek némileg egymástól. Egyik hozzászóló azt állítja, hogy tórképkalalóguson és conscrtptlok katalógusán kívül mást a kutatók nem igényelnek, másik hozzászóló szerint lajstromok és mutatók egyelőre csak különösen fontos állagokhoz készíthetők, úgyszintén regeszla és katalógus is. Van, aki a trövid regeszták* készítését nem helyesli, ha azok csupán az iratban foglalt Jogi aktust rögzítik* és nem tartja megíelelönek az olyan tórképkatalógusl amely csak az ábrázolt területet, s a térkép jellegét címét közit Szerinte csak azok a segédletek megfelelőek, amelyek kimerítően minden bármely szempontból is fontossá válható - adat feldolgozásával készüllek. E vélemény szerint erőpazarlás a segédleteket két fázisban készíteni. Néhány hozzászóló rámutat arra a tényre, hogy a régi betűrendes névmutatók megfele lőek, ha reálisan mérlegeljük a segédletpótlás kérdésében levéltáraink teljesítőképességét A régi lajstromokat és mutatókat különösen a feudáliskori anyagnál, a kutatók eredményesen hasz náUák, Végül a tematikai segédletek kérdésében két hozzászólás érkezett Egyik sze ríni az ilyen fajta segédlet időhöz kötött szempontjai, eredményei miatt csak aktuális kutatási fel adatok segédlete lehet A másik hozzászóló úgy véli, hogy numerikus anyag kutatásához legmeg fel élőbbnek bizonyultak a téma lel tárás sál és selejtezéssel egyidőben készült un kutató cédulák, ilyeneket - szerinte - ezután is kellene készíteni. HL A Levéltári Osztály által kibocsátott körlevél harmadik pontjában javaslatot kér a továbbiakban készítendő segédletek Fajtáira nézve. A beérkezeti Javaslatok egy része az eddig ismert s égé dl et -tip us ok közül nevezi meg azokat, amelyeknek elkészítését a javaslattevők szükségesnek látják. Más részük az eddigiektől eltérő, uj segédlet-típusokat Javasol A legtöbb Javaslattevő a következő években segédletkészítést munkát három, négy segédlet típusra kívánja korlátozni Aïondjegyzéket a legtöbb Javaslat e feltétlenül szükséges típusok közé sorolja. A raktári Jegyzéket majdnem mindenki a teljes anyagról elkészítendőnek vélL Egyik hozzászóló szerint fondjegyzéken, raktári Jegyzéken és repertórium okon kívül egye dlH az Országos Levéltár készíthet többfajta segédletet, területi levéltárainkban egyelőre a rendezés a főTeladaL s ennek eredményeképpen a fent megjelölt segédlet típusok készíthetők el Több hozzá szóló kívánja továbbá az útmutatók elkészítéséi Ezen a négy alap “segédleten kívül néhány hozzászóló egyéb segédleMajták készítését is javasolja, de abban, hogy melyek ezek a típusok, már eltérnek a vélemények. Vannak, akik az alapleltárak folytatását is szükségesnek tartják. Akad helyrajzi áttekintés készítésére nézve is Javaslat Végül egyik hozzászóló a tematikai cédulák rendszerezéséi, továbbfejlesztését s esetleg ezek alapján kiadvány készítését javasolja, sőt olyan vélemény is van, amely szerint ez a segédlet típus lenne az egyetlen, am^iy a kutatók* tájékozta tása érdekében esetleg szükségesnek mutatkozik. Az újfajta segédletekre vonatkozó Javaslatok általában kevés eltérést mutatnak az eddig is mert segédletek típusaitól Egyik Javaslat szerint un törzslapot kellene bevezetni a levéltárakban, s azt minden csomó vagy kötet élén elhelyezni. Erre a törzslapra irnák föl, hogy a vonatkozó raktári egységet ki, mikor, milyen tárgyban használta. Másik Javaslat egy un nyilvántartó Jegyzék bevezetését célozza. Ez raktári Jegyzék lenne a hiányok Feltüntetésével- Végül egyik hozzászóló Uü levéltári tájékoztató készítésére tesz Javaslatot, addig, amig az útmutatók elkészülhetnek. Ez a tájé kozlató lényegében az útmutatók kérdéseire adna feleletet, azonban a két utolsó kérdés: a fond közzétettsége és a vonatkozó irodalom elhagyásával, IV. Az utolsó kérdés állásfoglalást kívánt Ember Győzőnek a levéltári segédletekről szóló munkájával kapcsolatban. Az erre a kérdésre adott válaszok számos apró részletkérdéssel Is loglalkoznak, amelyek nem tartoznak a mai értekezlet elé. Itt csupán az általános megjegyzésekkel kívánok foglalkozni, amelyek a mü egészére vonatkoznak, vagy amelyek lényeges kérdésekhez szólnak hozzá. 22
