Segédletkészítés, adatbázis-építés

Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Munkautasítás a fondjegyzék-szerkesztési alapelvek kiegészítése tárgyában. • 1986.12.05 [ad 60536/-1986 XVIII. LO]

- 6 -A feudális ée kapitalista korban a városok és községek fondjait következetesen el kell választani egymástól. Ha valamely község városi rangra emelkedett, fondját le kell zárni. Hasonlóképpen, ha egy mezőváros községgé vált, akkor a mezővárosi és a községi iratok szétválasztandók. Viszont a feudális korban folyamatos adminisztrációval rendelkező városok iratanyagát azok jogi helyzetének megváltozása miatt nem tagoljuk. Tehát: ha egy város pl. a török kiűzése után még évekig kamarai város volt, majd ezután szerezte vissza a szabad királyi városi rangot, iratanyagát nem kell két részre bontani. 1871-gyel azonban - néhány speciális szakhivatal kivételével - le kell zárni a szabad királyi városok és a mezővárosok valamennyi fonóját.

Az egyes szintek elkülönítése mellett a városi iratanyag felesleges tagolásának elkerülése éróekében mód van a különböző szintű jogelődök és jogutódok levéltárainak összevonására. Ezt az összevonást két esetben célszerű végrehajtani: a.)ha a jogállási szint a feudális és a kapitalista korban egymásnak megfelelő volt (szabad királyi város - törvényhatósági jogú város; mezőváros - rendezett tanácsú város), b.) ha az illető település községből mezővárossá, majd törvényhatósági jogú várossá fejlődött. Utóbbi esetben a jogelőd község iratai és a mezőváros levéltára a jogutód thj. város levéltárába vonhatók össze.

Ha azonban az illető település a feudális korban mezőváros, majd 1871-től nagyközség volt, a község iratanyagához semmiképpen ne csatoljuk a mezővárosi levéltár iratanyagát. Ilyenkor a községi iratokból - más településhez hasonlóan - 1944-ig egyetlen fondot képezzünk.

A nagyközségek iratai 1944-ig az V. főcsoportban minden esetben egy-egy fondot alkotnak. A kisközségek iratait állagokként az illető körjegyzőség fondjába soroljuk. E körülményre a