Segédletkészítés, adatbázis-építés
Laczlavik György: Egy merész vállalkozás és tapasztalatai (2016–2018) A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. 1526–1570 közötti iratainak feltárása, digitalizálása és feldolgozása. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 41-49.
Lacziavik György előkészítés miatt keletkeztek. A leggyakoribbak ezek közül, oldalak, vagy akár egyes iratok elmaradt digitalizálása, iratok valamelyik szélének lemaradása a felvételről. Az előkészítés során elkövetett hibák között a leggyakoribb, ha egymáshoz tartozó töredékeket külön jelzet alatt, illetve ha össze nem tartozó iratokat egy jelzet alatt rögzítettek. Ezeknek a hibáknak a feltárására és kijavítására csak a feldolgozási szakasz során kerülhet sor. I. Eredmények számokban ÉV Feltárt/előkészített iratok Digitális felvételek száma 2016 55764 218190 2017 30849 96399 2018 2949 146663 összesen: 89562 461252 Adatbázisban történő feldolgozás Az előkészítésbe és digitalizálásba fektetett hatalmas munka után azonban csak használhatatlan, átláthatatlan digitális állomány maradt volna, ha a támogatásként kapott összeget nem fordítottuk volna az iratok feldolgozására és online közzétételére. Erre ugyanis a levéltárnak saját erőforrása nem volt és nem is valószínű, hogy lesz. Az iratok feldolgozása az erre kifejlesztett online adatbázisban12 és az MNL névtéradatbázisában történt. 12 http://pest.natarch.hu (A letöltés ideje: 2018. február 1.) A feldolgozás szempontjai A rendelkezésre álló levéltári források várható nagy mennyisége miatt a feldolgozásra egy a levéltárban eddig még nem használt módszert dolgoztunk ki: kombináltuk a leírás (lajstromkészítés) és az indexelés (hely-, név- és tárgymutató) módszerét. A feldolgozás minden részletre kiterjedő utasítás alapján történt és történik. Az egységesség érdekében a gyakran ismétlődő elemek (például irattípus, tárgykör stb.) esetében legördülő listát (thesaurus) alkalmazunk. A feldolgozás során a nemzetközi leírási szabványoknak megfelelően minden esetben meg kell adni az irat megnevezését. Törekedni kell arra, hogy a megnevezés kifejezze az irat lényegét, de hangsúlyozottan nem regesztát készítünk, így például nem kell felsorolni minden személy- és helynevet, hiszen azok külön mezőbe kerülnek. Alapelv, hogy szisztematikusan 44 Levéltári Szemle 68. évf.
