Segédletkészítés, adatbázis-építés
Darabszintű - Rádyné Rácz Katalin: Az önkormányzati jegyzőkönyvek feldolgozásának problémái: beszámoló a MKE Levéltári Szekció tanácskozásáról. • 1986. [LSZ 1986/1. 89-93. p.]
de tartalmazza az összes helyneveket, személyneveket, a megnevezett személyek foglalkozását (ha azt jelölték), a perek tárgyait, a történetileg érdekes egyéb adatokat. A regesztákat a kutatók szívesen használják, hiszen azok a jórészt latin nyelvű kötetekben a tájékozódást megkönnyítik. Legtöbb esetben nincs is szükség arra, hogy az eredetit kézbe vegyék, ami állományvédelmi szempontból sokat jelent. A levéltár a munkát a későbbiek során is folytatni fogja, és az 1711 utáni regesztákat majd cédulákon tárolják. A városi önkormányzati jegyzőkönyvek regesztázásában Balogh István ny. levéltárigazgató tevékenysége emelkedik ki, aki a szekcióülésen Debrecen város 1547—1567 közti magisztrátusi köteteinek feltárásáról számolt be. Fenti évkörből a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár gondozásában 7 kötet regeszta jelent meg, név- és tárgymutatóval ellátva. Az első 2 kötetben az anyag páratlan forrásértéke miatt valamennyi tárgy szerepel, később azonban bizonyos válogatást hajtottak végre. A bejegyzések között ugyanis, mintegy 25—30%-ban olyan formális tiltakozás, bevallás, letiltás stb. fordult elő, ahol csak a nevet volt érdemes megemlíteni. A munka során teljes feltárást végeztek a levéltár adattára számára, a nyomtatásban megjelent kötetekben viszont csak azokat a regesztákat közölték, amelyek a köz- és művelődéstörténet, igazgatás- és helytörténet szempontjából jelentősek, ia többi esetben csak a nevek szerepelnek. A jegyzőkönyvek nagy értéket képviselnek a történeti névkutatás szempontjából. Az eddig feldolgozott kötetekben évenként átlag 6—700 név szerepel, és köztük alig 1%-ot tesz ki a vezetéknév nélküli nevek száma. Mivel a jegyzők névírási gyakorlata nem mindig következetes, sok a latinos formában vagy különféle alakokban használt név, ezek közlése nem problémamentes. Hely történeti szempontból fontosak a regesztákban a város topográfiájára, az egyes épületekre vonatkozó adatok, mivel térkép ebből a korból nem áll rendelkezésre, és ezek alapján kaphatnak képet a kutatók a városi kertekről, gyümölcsösökről, szőlőkről, majorokról is. Balogh István összefoglalásként hangsúlyozta, e regeszták olyan adatokat hoztak a felszínre, melyeket az országos és helyi történetírás egyaránt jól hasznosíthat az igen mozgalmas XVI. század eseményeinek jobb megismerésében. Az önkormányzati jegyzőkönyvek alapján a levéltárak nemcsak szisztematikus regesztázást szoktak végezni, hanem találkozunk olyan kiadványokkal is, ahol az önkormányzati anyagból (jegyzőkönyvekből és iratokból) speciális forrásanyagot vesznek számba. E munkálatok közül Kiss Mária, a Vas Megyei Levéltár igazgatója az árszabások (limitációk), Varga László, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója pedig a statútumok feldolgozásáról beszélt. A limitációk öszszegyűjtését és számítógépes jelzetkataszter kiadását a Veszprémi Akadémiai Bizottság fogja Össze. A munka Domonkos Ottó, soproni múzeumigazgató javaslatára indult meg, és valamennyi levéltár részt vett benne. A számítógépes feldolgozás elkészült, és remélhetőleg a kutatók haszonnal forgatják majd az ár- és bértörténet, valamint az ipartörténet szempontjából fontos anyagot. A limitációk összegyűjtéséhez a Veszprémi Akadémiai Bizottság egységes szempontokat adott, azonban a másik speciális feldolgozás, a statútumok esetében nem került sor azonos normatívák kidolgozására. Varga László beszámolt arról, hogy az előzetes megbeszélések ellenére Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén megyék kiadványai a közlés módját tekintve eltérnek egymástól. Mindhárom anyag a partikuláris jogalkotás „végtermékeiről” tájékoztatja az olvasót, azonban részben teljes szövegeket közölnek a jegyzőkönyvekből, részben pedig regesztákat. Nógrád megyében főként arra törekedtek, hogy a Kolosvári—Öváriféle Corpus Statutorum anyagát kiegészítsék, így a már nyomtatásban megjelent utasítások csak jelzetben szerepelnek szöveges kiadványukban. Az északmagyarországi tapasztalatok nyomán — Varga László szerint — úgy kellene a 90
