Segédletkészítés, adatbázis-építés
Darabszintű - Balázs Péter: A területi levéltárakban található feudális kori összeírások katalógusának elkészítése. Benne: 86401-37-5/1957 LOK Utasítás. • 1957. [LH 1957/3-4. 453-462. p.]
. . / / . . . , . . . . . ■ nem állapítható meg, É.n. (wév nélkül) Jelét kél! feltüntetni á utána zárójélben kell adni a bdcsdí/ évszámot. A vonatkozási ével kell kivetíteni akkor is, ha az összeírás keletkezési éve nem azónos a vonatkozási évvel, vagy ha az összeírás későbbi másolat formájában maradt fenn, 3, A levéltár kisméretű iratbélyegzőjél a lap felső szélének közepére ken ütni. 4. Az összeírás cime. (A katalóguslap 1. pontja. A katalóguslapon a kérdőpont szövegé/ nem kell kiírni,) Az összeírás elmét eredeti nyelven - a felesleges, sallangos részek kihagyásával kell lemásolni. Ha az összeírás több füzetből áll és a füzetek elme nem teljesen azonos, d elmek közül a íegjelemzőbbet vagy a leggyakrabban ismétlődőt kell kiírni. Természetesen, ha Á elmek rövidek‘(néhány szóbél állanak), valamennyi cim kiírható. Ha az összeírásnak sincs di/ie, tcim nélkül».írandó az 4. ponthoz. • ; ; - • ■ - , / • ‘ . ■ . ■ - » • 5, Az összeírás tárgya (A katalóguslap1 2. pontja.). Áz összeírás tárgyát következő szem' pontok figyelembevételével kel meghatározni: a) Mely helység (helységek Járás, megye, uradalom stb.) területére vonatkozik az össze-, írás. Ha az összeírás egész Járásra vagy megyére vonatkozik, a helységek felsorolása a katalóguslapokon elhagyható, de a helységeket a helymutatólapokon ilyen eset* • ben is ki kell mutatózni. (Ld. III. 3. a., pontot). b) Milyén Jogi helyzetű (foglalkozású) népesség társadalmi vagy gazdasági helyzetére vo■ ‘ natkozik az összeírás (pl. az egész lakosság. Jobbágyok, kereskedők, szökevények, • stb.). ; ‘ v c) Milyen szempontból (célból) vagy milyén alkalomból (adókivetés, úrbéri összeírás, n$p. számlálás, károk összeírása stb.) történt az összeírás, (Amennyiben ez az összeírásból vagy vonatkozó utasításból megállapítható.) . d) Az összeírás keletkezési évét, ha az nem azonos a vonatkozási évvel, tel kell tüntetni. e) Ki készíttette az összeírást (kinek a megbízásából, kinek a rendeletére készült az öszszeirás). Ha a vonatkozó rendelkezés száma utánjárás nélkül megállapítható, ennek feltüntetése is kívánatos. Ellenkező esetben a készíthető nevét cs^k akkor kell kiírni, ha az nem a területileg illetékes közigazgatási hatóság. * f) Jelezni kell, ha az összeírás nem az egyes családokig, háztartásokig lemenő részletező, hanem összesítő Jelegű, . g) Ha az Összeírás közvetlenül nem személyekre vonatkpzlk, a fenti szempontokat értelemszerűen kel alkalmazni. * • ' ' ' 455 ■ . : ■ . • , ■■ • ’• . i . '■ • : 6. Az összeírás jelzete. (A k^talóguslap 3. pontja) Az összeírás levéltári jelzetét úgy kell megadni, hogy annak alapján az'ö sszeírás bármikor feltalálható, kiemelhető s tudományos feldolgozásokban idézhdö legyen. Ha az összeírásnak nincsen Jelzete,'a katalógus készítése alkalmával kell Jelzettel ellátni. (Tehát pl. meg kel adni az állag címét, a csomó rakszámát s az összeírás csomón belüli elhelyezésére is utalni kell.) Ha az összeírás több különböző Je/zetü füzetből (kötetből) áll, a katalóguslapon valamennyi füzet Jelzetéi fel kell tüntetni. (A katalóguslap felső szélének közepén elhelyezett bélyegzőlenyomat is a Jelzethez tartozik s csak .a gyakorlati kezelhetőség szempontjából kerül kiemelt helyre.) „ ■ # 7. Az összeírás terjedelme. (A katalóguslap 4. pontja.) Ennek meghatározásánál minden esetben meg kell mondani, hogy az összeírás hány füzetből vagy kötetből áll. Ezen túlmenően a kisebb terjedelmű (héhány lapból álló) összeírás oknál a lapszámot (folio), nagyobb terjedelmüeknél pedig (kb. 0,5. fm-en felül) a folyómétert is meg kell adni.
