Selejtezés

Általános - A belső selejtezés megkezdése levéltárainkban. • 1952. [LH 1952/2. 17-23. p.]

- 17 3./ Általában a selejtezés során megtartásra itélt anyag bekerül a levéltárba. Vita volt akörül, hogy a 32 évié megtartandó gyámUgyi iratok bekerüljenek-e a levéltárba. Álláspontunk az volt,'hogy a gyámügyi anyag maradjon 32 évig a megyei, illetőleg a járási tanácsoknál, mivel ez az anyag nem öt, hanem 32 évig élő, és hatalmas szerelési munkát jelentene. 4./ Többen felvetették, hogy a Belügyminisztériumnak intézkedni -kellene asirányban, hogy tanácsi vonalon legyen felelős ,'; irattáros. A kiskonferenciák alkalmasak arra, hogy a IiOK vezetése közelebb kerüljön a vidéki levóltárvezetőkhöz és hogy a helyszinen jobban megismerkedjen a helyi problémákkal, azokat megbeszélve gyakorlati segitséget adjon a munkában. Az évi nagy konferenciák feladata maradna az általános elvi kérdések megtárgyalása. Hogy a jövőben megtartandó kiskonferenciák még eredményesebbek legyenek az szükséges, hogy biztosítsunk időt a levéltár alaposabb tanulmányozásához, gondolok arra, hogy kétnapos Jehetne a kiskonferencia. A pontos napirend időben való elküldését is szükségesnek tartom. Szükséges az is, hfegy a területi referensek jobban felkészüljenek, esetleg ők ismertesséjc az egyik napirendi pontot. És végül, de nem utolsósorban szükséges az, hogy a levéltárvezetők éljenek a birálat jogával és alkalmazzák azt a LOK-al és ezen belül a referensekkel szemben. Schó'ner Albert A belső selejtezés megkezdése levéltárainkban. Az irattári selejtezések uj, nagy feladatok elé állitják levéltárainkat. A selejtezés után levéltárainkba került nagytérjedelmti iratanyag meghaladja levéltáraink amúgy is szűkös befogadóképességet. Az uj anyag elhelyezésének biztosítása érdekében meg kell kezdenünk a levéltári anyag selejtezését. A selejtezés nemcsak helynyerés szempontjából bir nagy jelentőséggel. Az érféktelen iratok kiselejtezésével hozzáférhetőbbé fisszűk a megmaradó értékes anyagot, a számunkra szükségtelen sélejtpapir pedig komoly segitséget jelent népgazdaságunknak. A selejtezés alkalmával egész 1867 utáni iratanyagunkat át kell néznünk. Ezt az alkalmat tehát fel kell használnunk arra, hogy az iratokat ne csak a selejtezés, de a történettudomány szemponjából is átnézzük. Különösen fontos ez ma, mikor uj főiskolai tankönyveink megirása napirendre került. Nagy jelentősége van a Magyar Munkásmozgalmi Intézet részére folyó kutatásnak. Az Intézet pártunk és a magyar munkásmozgalom története feldolgozását végzi. Ennek a munkának jelentőségét mutatja, hogy állandóan figyelemmel kiséri Hákosi Mátyás elvtárs is. * A ievéltárak Országos Központja felismerve ezeknek a feladatoknak jelentőségét, rendeletet adott ki a kutatással egybekötött 52-10.831/Rné.