Selejtezés
IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Tirnitz József: Az abszolutizmuskori bírósági iratanyag selejtezhetősége. • 1974. [LSZ 1974/1. 24-45. p.]
csak a törvény előtti formális egyenlőség teremtődött meg. 6/ A császári haderő bevonulása Sopron vármegyébe és székhelyére (1848. december 16.) aztán egy csapásra minden téren, a jogszolgáltatás területén is véget vetett a vármegyei önkormányzatnak. A bécsi udvar megbízottai haladéktalanul hozzáláttak ahhoz, hogy helyébe az idegen államhatalom hierarchiájába, központositó törekvéseibe illeszkedő' hatóságokat létesítsenek, 7/ ezeknek szervezetét kiépítsék és működésükhöz a szükséges feltételeket biztosítsák. A szervezési munka eleve két irányban indult meg az 1849. március 4-i birodalmi alkotmány 102.§-ának megfelelően, amely kimondta a jogszolgáltatás és az igazgatás egymástól való különválasztását. 8/ Ennek a kettős szempontnak gyakorlati megvalósítása - t.i. egyrészt, hogy a megszűnt megyei hatósági szervezet helyébe cs.kir. hivatali berendezés épüljön ki, másrészt pedig, hogy a politikai igazgatás különváljék a jogszolgáltatástól - szakaszosan, s csaknem minden esetben kölcsönös egymásra hatással ment végbe. Az összmonarchia egyik koronatartományává süllyesztett ország egész területén az idegen elképzelések megvalósítása, az igazgatás és jogszolgáltatás uj rendszerének előbb ideiglenes bevezetése a szabadságharc leverését követően vehette kezdetét. A véglegesnek szánt átszervezésre később, 1854-ben került sor. A kialakítási folyamat igy két periódusra osztható. 9/ Ebben a megyében még egy harmadik, átmeneti időszakot is figyelembe kell venni, azt, amely a katonai megszállás időpontja és az országos érvényű rendelkezések életbeléptetése között telt el. A. Átmenet? időszak 1848. december - 1850. január Sopron vármegyében az első helyi intézkedést Rohonczy Ignác kir.biztos adta ki 1848. december 29-én. 10/ A megyei közigazgatás vezetését , az árvaügyek és a törvényszék elé tartozó esetek kivételével az első alispánra bízta. A polgári és büntető (fenyitő) perekkel kapcsolatos vizsgálatokat, az eljárást és az Ítélethozatalt pedig a másodalispán elnöklete alá rendelt, vele együtt nyolc kinevezett tagot számláló megyei törvényszék kezébe tette le, amely első ülését 1849. január 8-án tartotta. 11/ Ezen az ülésen, a kir. biztosi utasitás szellemében a következők szerint kristályosodott ki az az ügykör, amelyben eljárni szándékozott: "minden eddigi a törvényszékre tartozott polgári, csőd és fenyitő ügyek, ugy a betáblázások, tilalmazások, ellentmondások és a képviselők vagy ügyészi megbizások". Kizárólagos hatósága alá vonta tehát a polgári peres és perenkivüli ügyeket, következésképpen a járásbeli szolgabirák kiszorultak ezeknek érdemi intézéséből. A megyei törvényszék büntetőtanácsának ugyanaznap volt az első ülése. Működésének megkezdéséről annak nyomatékos hangsúlyozásával értesítette a főés alszolgabirákat, "hogy a törvényszék jelen állásában zárt testületet" alkot, s ezért a továbbiakban nincsen szükség jelenlétükre. Feladatuk a büntetőügyekben arra korlátozódott, hogy a rabokat bekisértessék, s velük együtt szabad 4 25
