Selejtezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Tirnitz József: Az abszolutizmuskori bírósági iratanyag selejtezhetősége. • 1974. [LSZ 1974/1. 24-45. p.]

vallomásaikat és a kihallgatott tanuk irásba foglalt tanuságtételeit a törvényszék elé terjesszék. Azokban az esetekben pedig, amelyekben a rabok pusztán ingóságokkal rendelkeztek, kötelesek voltak ezeket azonnali hatállyal zár alá venni. 12/ - A nemesekkel szemben követendő eljárás módja - ugy látszik bizonyos kétségekre adhatott okot, amiért a törvényszék ezzel kapcsolatban már a második ülésében (január 15.) kénytelen volt állást foglalni: mivel a nemes embereket érintő büntetőügyekben a vizsgálatok kezdeményezése és a vádemelés ezelőtt a vármegyei közgyűlés illetékességébe tartozott, viszont "a közgyűlések és bizottmányok helyét illy esetekben most a törvényszék pótolná", a szolgabirák értésére adta, az ilyen ügyekben teendő' jelentéseiket eléje terjesszék. 13/ A közigazgatás és a jogszolgáltatás különválasztásának szellemében fogant a pozsonyi cs.kir. kerületi fótiztos 1849. október 14-én kelt rendelete is. 14/ Teljesen megszüntette a "collegialis rendszer"-t a közigazgatás irányításában, s a politikai hatalmat a vármegye élére állított cs.kir. kormánybiztosban összpontosította. Átmenetileg felügyelete alá rendelte a "törvénykezési tisztviselőket" is, fenntartva a birói függetlenség eszméjét mind az eljárásban, mind az Ítélkezésben. Hozzájárult ahhoz, hogy a vármegye területét a helyi hatóságok javaslata alapján - a terjedelem, a lakosság száma, a nemzetiségek aránya és a szolgálati érdekek együttes mérlegelésével - nyolc közigazgatási (főbiztosi) járásra felosszák. Az uj járási rendszer 1849. november 1-i hatállyal lépett életbe. Ezzel párhuzamosan a jogszolgáltatás megyei szervezetében is módosításokat rendelt el: 1/ A megyei törvényszék - továbbra is zárt testület - tagjainak számát egy közbiróval nyolcra emelte és két törvényszéki jegyzővel bővítette. Utóbbiak voltak a perek előadói, rájuk hárultak továbbá mindazok a kötelezettségek, amelyeket addig általában a megyei jegyzó1< végeztek a törvényszéknél. A másodalispáni hivatalt megszüntette. A törvényszéki elnöki tisztet alispáni cimmel kinevezett táblabiróval töltötte be. A törvényszék jogkörét most már nemcsak az előtte kezdett, vagy hozzá fellebbezett polgári, büntető'- és csődperekre terjesztette ki, hanem "mint a megye közönségének hitelességét ideiglenesen képviselő' testület"-re ruházta azt a jogot, hogy előtte történjenek "minden előintések, be- és kitáblázások, nemkülönben meghatalmazások és áltafában minden törvényes biztosító és óvó lépések, melyek eddig a megye közvagy kisgyülései előtt történtek". Az ilyen perenkivüli esetekben az alispán maga, a törvényszéki birák bármelyike, vagy a járásbeli főszolgabirák is eljárhattak. Kötelesek voltak azonban minden egyes ügyről jelentést tenni a törvényszéknek. A polgári és büntetőtörvényszéki Ítéletek meghozatalához öt, a csődszékiekéhez három biró jelenléte volt szükséges. A Sopron Megyei Törvényszék ebben a formában 1850. február 1-ével beszüntette működését. 26