Selejtezés

Általános - A levéltárakban őrzött 1867 utáni közigazgatási szervek iratselejtezésének felülvizsgálata és az 1984-es tanácsi ügykörjegyzék visszamenőleges érvényesítésének vizsgálata. A bizottság működésévek kapcsolatos tervezet, feljegyzés, útmutató a bizottság tagjainak; jelentés. • 1986-1987 [Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya által megbízott selejtezési munkabizottság (Varga László, Böőr László)]

­2 - : m véltár), Erdős Ferenc (Fejér Megyei Levéltár), Tegzes Berenc (Baranya Megyei Levéltár) és Petrik Jánosné (Nógrád Megysi Levéltár). A vizs­gált irategyüttesek pedig: alispán, főszolgabíró-főjegyző, polgármes­ter - törvényhatésági és rendezett tanácsú - főispán, közigazgatási bizottság 1867-195o közötti iratai, valamint i95o-től a tanácsi szaki­gazgatási szervek iratai. 1987. október 1-ére a selejtezési jegyzékek többsége elkészült, üzokat az egyes bizottságok megvitatták. A munka befejezéséig még ren­delkezésre álló két hónap alatt azonban még további vizsgálatok • szük­ségesek, hiszen egy-egy fondképző anyagát egy személy vizsgálta át, a selejtezési ügykörjegyzéknek a bizottság valamennyi tagjának állás­foglalását kell tükröznie. Behány, általánosan elfogadott elv: ­1) A selejtezési eljárásnak nem kizárólag ja a férőhely nyerése a célja, legalább ugyanilyen mértékben kell szem előtt tartani a felesleges ira­toktól megszabadított anyag könnyebb kezelhetőségét. 2) A leggondosabb, legalaposabb, legátfogóbb ügykörjegyzéket sem lehet "szentirás"-nak tekinteni. Túl azon, hogy a jegyzék összeállítói jó­szerivel csak a saját irataikat, ügyköreiket ismerik, az ország egyes tájegységei, megyéi között meglévő eltérő sajátosságokat messze­menően figyelembe kell venni. így meggyőződésünk, hogy vannak olyan ügyek, ügykörök, amely selejtezhető pl. Szabolcs-Szatmár megyében, de nem selejtezhető mondjuk Vas megyében. Mindenfajta selejtezési Jegy­ezek csak általános útmutatást adhat, semmiféle utasítás, ügykörjegyzék stb. nem pótolhatja a levéltáros ill. levéltárigazgató felelősségét. 3) A jegyzékek összeállítói bármilyen tetemes mennyiségű iratot néztek át, előfordulhat olyan ügy, amely a jegyzékben nem szerepel, (pl: földrengés- valószínűleg csak egy-két évben van) Tehát továbbra is je­lentős szerepe van a selejtező levéltáros egyéni döntésének, felké­szültségének és lelkiismeretességének. 4) A selejtezés eorán az iratok 3 féle minősítését javasoljuk: megőr­zendő, selejtezhető és bizonyos ideig őrzendő, majd selejtezhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom