Selejtezés

XXV. A jogszolgáltatás területi szervei - Kenyeres István–Sarusi Kiss Béla–Sipos András: Jelenkori polgári peres iratok értékelése és selejtezése. • 2001. [LSZ 2001/3. 11-40. p.]

nyújtanak a Legfőbb Ügyészség ezirányú vizsgálatai.

12 A Legfőbb Ügyészségen már a '60-as évek elejétől fogva éves munkatervekben rögzítették azokat a feladatokat, amelyekben országos vizsgálatokat terveztek. Ezeknek a terveknek a végrehajtására munkaterveket állítottak össze, amelyeket az alsóbb szintű ügyészségnek küldtek meg. A járási, kerületi ügyészségek ezek alapján vizsgálták meg a szintükön működő bíróságok ítélkezési gyakorlatát, majd erről készült jelentésüket a megyei/fővárosi ügyészséghez, azok pedig a Legfőbb Ügyészséghez terjesztették fel. Ezekből a jelentésekből a Legfőbb Ügyészség különböző főosztályain összefoglaló jelentéseket készítettek, amelyeket aztán a megyei ügyészségekhez is eljuttattak. Például 1984-ben az Általános Felügyeleti és Polgári Jogi Főosztály a gyermek elhelyezési perek ítélkezési gyakorlatát, valamint az ezekben a perekben folytatott ügyészi tevékenységet vizsgálták. A 25 oldalas összefoglaló jelentés mellett egy tíz oldalas példatárat találhatunk, amely példatárban 46, az ország különböző bíróságain tárgyalt esetet elemeztek részletesen. A jelentés bevezetőjében áttekintik az 1952-től érvényes jogi szabályozást a vizsgált időszakig, majd indokolják, hogy miért kerítettek sort az egész vizsgálatra (1982-ben lépett érvényre a Legfőbb Bíróság 17. sz. irányelve, miszerint a gyermek elhelyezésénél a legfontosabb szempont a gyermek érdeke). Ezt követően az „Általános megállapítások" részben összegző adatokat hoz: vizsgálatuk 7617 perre terjedt ki, amelyből 7073 házassági bontóperre együtt vagy attól függetlenül indult gyermek elhelyezési, 526 a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti és 18 a gyermek kiadása iránti per volt. A 7599 ügy közül 2216 (29,16%) ítélettel, 5383 (70,84%) pedig a bíróság által jóváhagyott egyezséggel fejeződött be. Figyelemre méltó a vizsgálat azon megállapítása, miszerint a házastársak a perek 65%-ában az együttélés megszakadására vezető okok nélkül, egyező akaratnyilvánítással kérték a házasság felbontását. „Ezekben az ügyekben a pervezetés mechanikus, a békítés formális volt." Az ügyek majd' kétharmadában tehát nem érvényesült a Legfőbb Bíróság azon szándéka, miszerint a bíróságoknak a szülői felelőség felkeltését és fokozását, valamint fokozott békítési tevékenységet kellett volna szorgalmazniuk. Ezt követően még mind általános mind részletes megállapításokat ad, majd az ügyészségi tevékenységet elemezve nem talál saját szervezetükre vonatkozó lényeges hiányosságot.

1 12 Budapet Főváros Levéltárában a Fővárosi Főügyészség, Elnöki igazgatási iratok, 1984. III/A tétel jelzet alatt BFL XXV. 60, őrzünk ilyen vizsgálati anyagot. 13 Az igazgatási iratokban további, a levéltári iratértékelési szempontok érvényesítésénél is alkalmazható vizsgálati anyag található, nemcsak a bíróságok polgári és a büntetőperes peres gyakorlatáról, hanem a közigazgatás és a gazdasági élet legkülönbözőbb területeiről is. (Korábbi vizsgálat tárgya volt a kisajátítási perek vizsgálata, ahol lényegi megállapításuk volt, hogy a bíróságok gyakran az állam rovására, az állampolgárok javára döntenek, de gyakran vizsgálták a szövetkezetek melléküzemági tevékenységét, esetleg egyes minisztériumok vállalatait.) 27