Rendezés
XI-XXIX. Gazdasági szervek - Schneider Miklós: Adalék a szentesi Takarékpénztár iratanyagának helytörténeti forrásértékéhez. • 1965. [LSZ 1965/1–2. 217-228. p.]
- 217 -• • ' • ' .' ' • Se hneider Miklós: ADALÉK A SZENTESI TAKARÉKPÉNZTÁR IRATANYAGÁNAK HELYTÖRTÉNETI FORRÁSÉRTÉKÉHEZ A helytörténeti kutatások kiszélesedése szükségessé teszi, hogy á levéltárak is egyre sokrétűbb anyagot tudjanak hozzáférhetővé tenni az ilyen irányú kutatók számára. Nyilvánvaló, hogy az eddigiek során a levéltárak a helytörténeti kutatók részére az utolsó száz év történetét illetően elsősorban a közigazgatási jellegű fondókat bocsátották -reridélkezégfe, /Megyei főispáni, alispáni, városi polgármesteri iratok, valamint a közigazgatási szakszervek iratai, pénzügyi, tanáügyi, gazdasági stb. vonatkozásban.. Ezek a fondképzők ugyanis betöltött funkciójuk következtében egy-egy szűkebb terület, megye vagy város életének valamennyi fontosabb megnyilvánulását, vagy annak egy-egy területét irányították, de legalább is szemmel tartották,; és igy a helytörténeti kutató számára talán a legtöbbet Ígérték. Emellett szólt még az is, hogy ezek a fondók általában minden levéltárban eléggé terjedelmesek, azonkívül el vannak látva többnyire még ma is jól használható segédkönyvekkel, nem beszélve a testületi szervek /törvényhatósági bizottságok, képviselőtestületek/ jegyzőkönyveiről, melyekx szintén könnyű áttekintést tesznek lehetővé. Levéltáraink azonban az emiitett iratféleségeken kivül jelentős számban őriznek más csoportba tartozó fondokat is, igy elsősorban intézetek és gazdasági szervek iratanyagát. Szükséges tehát, hogy ezek a fondók is minél teljesebb mértékben a helytörténeti kutatás rendelkezésére álljanak, hiszen vitathatatlan, hogy egy-egy iskola, kórház, gyár, bank vagy más hasonló intézmény története szoros kapcsolatban van az illető tájegység, megye vagy város történetével és igy annak felkutatása a helytörténeti feldolgozások szempontjából sem mellékes,
