Rendezés

XI-XXIX. Gazdasági szervek - Schneider Miklós: Adalék a szentesi Takarékpénztár iratanyagának helytörténeti forrásértékéhez. • 1965. [LSZ 1965/1–2. 217-228. p.]

- 218 -különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az intézménytörténeti munkák a helytörténeti irodalom egyik legnépszerűbb "műfaját" alkotják. Ezüttaí arra a kérdésre térnénk ki, hogy milyen lehetőségek rémé lhetok helytörténe ti vonatkozásban egy-egy vidéki pénzintézet kapitalista-kori iratanyagából. /A tőkés pénzintézetek fogalmát a fondképzés jelenlegi gyakorlatának megfelelően egészen az államosításig, 194-8-ig tartó időszakra terjesztjük ki./ Területi levéltáraink ilyen jellegű fondjaira vonatkozó tájékoztatást adnak a már megjelent fondjegyzékek, melyek a debreceni, egri, esztergomi, győri, gyulai és kaposvári levéltárak anyagát közlik. A nevezett hat levéltár, valamint a Szentesi Állami Levéltár együttesen 7^- vidéki pénzintézet /takarékpénztár és bank/ tőkés kori iratanyagát őrzi, összesen közel 100 iratfolyóméter terjedelemben. A bankoknak az ország politikai-gazdasági életében betöltött fontos szerepét ehelyütt különskeppen ecsetelni nem kell. Elég csak arra utalnunk, hogy a monopolkapitalizmusnak Magyarországon a 19. század második felében bekövetkező kialakulását a banktőke ipari térhódi' /2/ tasa jellemzi, továbbá, hogy tőkés fejlődésünk kezdetén az elmaradott agrárország függő helyzetéből, valamint a gazdasági viszonyaiból adódóan az' iparcikkbehozatalt és terményforgálmát lebonyolító kereskedelmi tőke kiemelkedő szerephez jutott. Ez elősegítette a kereskedelmi, bank- és ipari nagytőke szoros összefonódását. Ez a banktőke születésétől felnövekedéséig a külföldi tőkétől függött. A nemzetközi finánctőke befolyását jól mutatják azok az adatok, melyek szerint pl. 1929 végén 3&75 magyarországi részvénytársaság közül 958-nál állott fenn kisebb-nagyobb köévetlen, vagy magyar bankok utján közvetitett külföldi érdekeltség, s ez a 958 társaság az összes magyarországi részvénytőkéből 1193 millió pengővel, vagyis 79%-kal ren-A/ delkezett. Ennek következtében igen jelentős volt az a befolyás, amelyet a külföldi tőkések részben közvetlenül, részben magyarorszá-