Rendezés

XI-XXIX. Gazdasági szervek - Útmutató a tanácsi levéltárakban őrzött gazdasági iratanyag rendezéséhez. • 1972.02.12 [51321/1972 X. LIG]

zást használták. A gazdasági fejlődés, a monopolkapitalizmus kialakitása nyomán, a XIX.század elején mindjobban előtérbe lépett és uralkodóvá vált az iratkezelésben a tárgyi rendszer. Az állami vállalatok jó ideig még ragaszkodtak a mechanikus numerikus rendszerhez, de gazdasági kapcsolataiknak a kimélyülése következtében kénytelenek voltak a kapitalista magánvállalatokhoz alkalmazkodni és az iratoknak tárgyi csoportok szerinti kezelését bevezetni., A vállalati iratkezelésnek sajátos vonása, hogy az iratokat nem iktatták, legfeljeb

1- a beérkezés rendjében sorszámozták. A sorszámoknak azonban az iratok elhelyezése szempont jábfl semmi jelentőségük nem volt. Az iratokat tárgyi egységek szerint, a leveleket pedig a levelező partnerek betűrendjeién dossziékban, vagy san^nokban helyezték el. A jogi szerveknek: a közgyűlésnek, igazgatóságnak, végrehajtóbizs*ttságnak és felügyelőbizrttságnak ülési jegyzőkönyveit, valamint a vállalat legfontosabb j?gbiztositó iratait gyakran az okmánytárban gyűjtötték össze. Az okmánytárban dossziékban elhelyezett egyes tárgyi egységeket az alapszámok jellegével biró sorszámokkal látták el, Hasonló jelzetelési rendszert használtak egyes esetekben a szervezeti egységek, osztályok is. A vállalati iratanyag nagyrészénél azonban jelzetelési rendszernek semmi nyoma nem fedezhető fel. 3 A kapitalista gazdasági iratanyag többnyire széthull ^tt, ömlesztett állapotban került levéltári őrizetbe, de sokszor a szocialista vállalatoktól átvett iratok rendezett- . sége is felülvizsgálatra szorul. A gazdasági iratanyag a tudományos kutatás számára csak akkor válik használhatóvá, ha a középszintű tárgyi rendezettséget eléri.