Rendezés
VI. A központi államigazgatás területi szervei - Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok 1873-1914. • 1970. [LSZ 1970/3. 572-618. p.]
A-tulajdonjog korlátlanságának következménye az is, hogy a tulajdonos az ingatlanára érvénytelenül bejegyzett jogok telekkönyvi törlését követelhesse. A tulajdonos a megszűnt, valamint az elévült tehertételek törlésére pedig törlési pert indithat. A tulajdon szabadságát védő per megjelenhetik végrehajtási igényper alakjában is. Ha a végrehajtás alá vett^ ingatlan valójában nem a végrehajtást szenvedőnek, hanem másnak a tulajdona, a jogaiban sértett valódi tulajdonos keresetet indithat a végrehajtás megszüntetése iránt, törlési pert indithat a végrehajtási jelzálogjog törlésére. Ha a végrehajtató követelése korábbi mint a telekkönyvön kivüli vétel, ugy végrehajtási jelzálogjoga hatályos lesz a vevő ellen, különben nem. Ha a jelzálogjog bekebelezését sorrendben megelőzően már az uj tulajdonos tulajdonjoga bekebelezést nyert, az utána érkező jelzálogjog bekebelezési kérelemnek helyt adtak ugyan, hisz a bekebelezési engedély az akkori tulajdonostól származott, de az igy bekebelezett jelzálogjog jogosultjának helyzete távolról sem volt annyira biztosított igényper esetén, mint az uj tulajdonjog bekebelezése előtt bekebelezett jelzálogjog jogosultjáé. Telekkönyvi jogunk hatáskörébe tartozik a tulajdonjog megszűnésének bejegyzése is. Valakinek a tulajdonjoga rendszerint ugy szűnik meg, hogy a dolog gazdát cserél, vagyis a dolog tulajdonát más valaki szerzi meg. A telekkönyvezett ingatlan tulajdonának átruházása esetében az addigi tulajdonos jogát nem törlik, hanem a tulajdont egyszerűen átirják az uj tulajdonosra. A telekkönyvbe bejegyzik a korlátolt dologi jogokat is, amelyek csak bizonyos vonatkozásokban adnak a jogosultnak másokat kizáró hatalmat. A korlátolt dologi jog egyúttal a dolgot terhelő jog, mert tulajdonosváltozás esetében is fennmarad, vagyis a mindenkori tulajdonhoz teherként kapcsolódik és a dolog értékét csökkenti, tehát a mindenkori tulajdonost is terheli. B jogokat két főcsoportra oszthatjuk: az egyikbe a szolgalmak és az örökbérleti vagy építményi jogok tartoznak, céljuk, hogy a dolgot más számára bizonyos /korlátolt/ használati jog gyakorlására kössék le. A másik csoportba a zálogjogok és a telki teherjogok sorakoznak. E jogok segítségével a jogosult bizonyos vagyonértéket szerezhet, vagy legalább biztosithat magának a lekötött vagyontárgyból. - A korlátolt dologi jog mellett jogot terhelő jogról is beszélünk, amely a haszonélvezet követelésként vagy más jogon, valamint jogot terhelő zálogjogként kerül bejegyzésre . -A korlátolt dologbeli jogokhoz visszatérve látjuk, hogy a szolgalom elsősorban a dolog mindenkori tulajdonosát terheli. A szolgalmak két főcsoportja: 1/ a telki szolgalmak és 2/ a személyes szolgalmak. 602
