Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Kállai István: XX. századi főszolgabírói iratanyag rendezése. • 1956. [LH 1956/2-3. 68-78. p.]

tos panaszokban (4939.: II. le. 427. §). A leventekiképzós elmulasztásával kapcsolatos kihágási. ügyekben is ítélkezett. Ezenkívül mint büntetöbiró működött az 1880 : XXXVIL te. által közigazgatási hatóságok feladatkörébe ataJt kihágások eseteiben. Ezt a hatáskörét az 190-1 : XX. te, 13. §-a alapján gyakorolta, és ezt az 1929: XXX. te. 59. §-a sem változtatta meg, továbbra is megmaradt I. fokú rendőri büntető hatóságnak, amely minden igazgatási ággal kapcsolatos volt. A felszabadulás a közigazgatás és ezen belül a főszolgabírói hivatal történetében is döntő változást hozott, szétrombolva a Horthy-rendszer államgépezetét. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány legelső rendeletei között foglalkozott a közigazgatás ideiglenes rendezésével. Evvel megszüntette a rosszemlékű főszolgabírói hivatalt, hatáskörét a járási főjegyzőre ruházta át, akit a törvényhatósági bizottság választ. (14/1945. ME. sz. r. kiegészítése: 1030/1945. ME. sz. r. 12. § (2) bek.) A szolgabírói állás elnevezése; hasonlóan Járási jegyzőire változott. (8450/1947. korm. sz. r.) Hatásköri változásról azonban nem beszélhetünk kisebb módosításoktól eltekintve. A fordulat éve után került sor á járási főjegyzői és jegyzői, valamint a községi (kör-) jegyzői, adóügyi és segődjegyzői állások államosítására. (Egyes vármegyei és községi állások állami állásokká történő átszervezéséről szóló 1949 : LI. te. végrehajtásával kapcsolatban kiadott 108/1949. BM. sz. r. 2. §). Ez a rendelet maradt érvényben a tanácsok megalakulásáig, melyeken keresztül az államigazgatás a nép kezébe került. A főszolgabiróság hivataltörténeti fejlődésének megfelelően lehet a rendezés során megállapítani az iratanyag tagozódását is. mely az iratok felállításánál is irányelvül szolgál: 1. közigazgatási, főszolgabírói iratok, 2. közigazgatási Járási főjegyzői iratok, 3. elnöki főszolgabírói iratok, 4. kihágási iratok, 5. tisztiorvosi iratok. Az öt közül terjedelemben legnagyobb helyet foglalják el és sorrendben az 1. csoportot alkotják a 1. közigazgatási főszolgabírói iratok. A közigazgatási iratok legfontosabb részét az igazgatással kapcsolatos ügyek teszik. Annak megfelelően, hogy a főszolgabíró, az alispán és a községek között közbeeső helyet foglalt el. elsősorban alispáni rendeleteket hajtott végre. Az alispáni rendeletek mellett megtalálhatjuk a tőrvények és rendeletek (megyei szabályrendeletek) végrehajtásával kapcsolatos iratokat is. Az alispán a főszolgabíró megkerülésével, közvetlenül is fordulhatott a községekhez, de ebben az esetben a főszolgabírót is értesítette, A főszolgabíró közvetlenül adott rendelkezéseket a községek felé, illetve ha azok körjegyzőséghez tartoztak, azon keresztül intézkedett. Évenként egyszer ellenőrizte a községeket, melyről felügyeleti vizsgálati jegyzőkönyv készült. Ezek a községek működésére nézve tartalmaznak fontos adatokat. Hasonlóak ehhez a községi szervezet megújítására vonatkozó iratok, melyek szintén a községek életébe engednek betekintóst. A községek a főszolgabíró utján érintkeztek a törvényhatósággal, vagyis minden fontosabb közigazgatási ügy a főszolgabírói hivatalon ment keresztül, A főszolgabíró a vezető községi és körjegyzőkkel évenként többször tisztiértekezletet tartott, amelyen járási tisztiértekezloti jegyzőkönyvet vettek fel. Itt kell megemlíteni, hogy a csendőrség a főszolgabíróval közvetlen kapcsolatot tartott, alárendelve azonban nem volt neki; a főszolgabíró csak felhívással fordulhatott a megfelelő csendőrparancsnoksághoz. (Pl. karhatalom kirendelése esetében.) Közigazgatási iratok közé tartoznak a közrendészeti ügyek is. melyek között jelentős helyet foglalnak el azok, melyek közvetlenül kapcsolatosak az állam elnyomó funkciójával: karhatalom kirendelése, a kirendelés költségeinek behajtása, csendőrőrsök tevékenységéről beküldött tájékoztatók, sajtótermékek terjesztésének eltiltása, népgyűlések bejelentése és engedélyezése, fegyvertartási, fegyvervásárlási és toloncolási ügy. stb. Az állam közrendjén ele fenntartásával kapcsolatos iratok közé kell sorolnunk egyes adminisztratív intézkedéseket is. igy pl. a záróra meg-70